ApCsel 13,30-37 (Krisztus feltámadása az Atya örök terve)
Isten feltámasztotta a halálból, s ő több napon át megjelent azoknak, akik
vele jöttek fel Galileából Jeruzsálembe. Ezek most tanúskodnak mellette a nép
előtt. Így mi azt az ígéretet
hirdetjük nektek, melyet az Isten az atyáknak tett, amint azt ő utódaiknak teljesítette, amikor
feltámasztotta Jézust. Ez van a második zsoltárban megírva: Fiam vagy, ma
nemzettelek. Azt pedig, hogy
feltámasztja a halálból, úgyhogy nem tér többé vissza az enyészetbe, így mondta
meg: Nektek váltom be a Dávidnak szóló szent ígéretet. Vagy ahogy egy más helyen mondja: Nem
engeded, hogy rothadás érje Szentedet. Dávid a saját nemzedékében szolgálta Isten akaratát, aztán meghalt,
eltemették atyái mellé, és bizony romlást látott. Akit azonban feltámasztott Isten, az nem
látott rothadást.
„Föltámadása megerősíti Jézus istenségének
igazságát. Ő maga mondta: "Amikor majd magasba emelitek az Emberfiát,
akkor megtudjátok, hogy Én Vagyok" (Jn 8,28). A Megfeszített föltámadása
bizonyítja, hogy ő valóban az "Én Vagyok", az Isten Fia, maga Isten.
Szent Pál magyarázhatta a zsidóknak: "És mi azt az ígéretet evangelizáljuk
nektek, amit az atyák Ígéretként kaptak, mert ezt teljesítette be Isten az ő
fiaiknak, amikor nekünk föltámasztotta Jézust", ahogy a 2. zsoltárban írva
van: Az én Fiam vagy te; én ma nemzettelek téged" (ApCsel 13,32--33).
Krisztus föltámadása szorosan kapcsolódik Isten Fia megtestesülésének
misztériumához. Isten örök terve szerint ennek beteljesedése.”[1]
Feladat a mai napra: Mit jelent saját életemben a feltámadás?
Isten ígérete szerint semmi sem veszhet el. A feltámadásba vetett hitem
segítségével megpróbálok helyre hozni egy nehéz kapcsolatot.