Mt 28,1-10 (A föltámadás mint transzcendens esemény)
Szombat
elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária
elment, hogy megnézze a sírt. Hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala
ugyanis leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Tekintete
olyan volt, mint a villám, öltözete meg, mint a hó. Az őrök remegtek tőle való
félelmükben, s csaknem halálra váltak. Az angyal azonban felszólította az
asszonyokat: „Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre
feszítettek. Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg
a helyet, ahol nyugodott! Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak:
Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme
tudtotokra adtam.” Gyorsan otthagyták a sírt, és félelmükben meg nagy örömükben
is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. Egyszerre csak Jézus jött
velük szemben, s így köszöntötte őket: „Üdv nektek!” Odafutottak, leborultak
előtte, és átkarolták a lábát. Jézus így szólt: „Ne féljetek! Menjetek,
vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd
viszontlátnak.”
„"Ó, valóban boldog éj" -- ujjong a húsvéti
vigília Exsultetje --, "egyedül te voltál méltó, tudni az órát, melyben
Krisztus a halottak közül életre támadt!" Valóban, a föltámadás
eseményének senki nem volt szemtanúja, és egyetlen evangélista sem írja le.
Senki nem tudta megmondani, hogy fizikailag hogyan történt. A föltámadás
legbenső lényege, a másik életbe való átmenet még kevésbé volt érzékekkel
fölfogható. A föltámadásról mint történeti eseményről az üres sír jele és
apostoloknak a föltámadott Krisztussal való találkozásainak valósága által meg
lehet bizonyosodni, ugyanakkor amennyiben fölülmúlja a történelmet, a hit
misztériumának szívében marad. Ezért a föltámadott Krisztus nem a világnak
mutatja meg magát, hanem tanítványainak, "azoknak, akik vele együtt jöttek
föl Galileából Jeruzsálembe, akik most tanúi a nép előtt" (ApCsel 13,31).“[1]
Feladat a mai napra: Az imádságban mi is nap mint nap
találkozhatunk a feltámadt Krisztussal. Úgy elmélkedem a mai idézetről, hogy az
egészen személyes találkozásommá váljék a Feltámadottal.