Fil 4,8-13 ( Az emberi erények)
Egyébként, testvéreim, arra irányuljanak
gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre
méltó, ami erényes és magasztos. Amit tanultatok és elfogadtatok, amit
hallottatok és példámon láttatok, azt váltsátok tettekre, s veletek lesz a béke
Istene. Nagyon megörültem az Úrban, hogy ismét lehetőségetek nyílt a rólam való
gondoskodásra. Azelőtt is gondoltatok rá, de nem volt rá módotok. Nem a
nélkülözés mondatja ezt velem, hiszen megtanultam, hogy megelégedjem azzal,
amim van. Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni. Mindig mindenhez
hozzászoktam: ahhoz, hogy jóllakjam és éhezzem, hogy bővelkedjem és
nélkülözzem. Mindent elviselek abban, aki erőt ad.
„"Egyébként,
testvéreim, arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos,
ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos" (Fil
4,8). Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére. A személy számára
nem csupán a jó cselekedetek végrehajtását teszi lehetővé, hanem azt is, hogy
önmaga legjavát adja. Az erényes ember minden testi és lelki erejével a jó felé
törekszik; konkrét tetteiben azt keresi, azt választja. "Az
erényes élet célja az, hogy hasonlóvá váljunk Istenhez" (Nisszai
Szent Gergely).” (KEK 1803)
„Az emberi
erények következetes magatartásformák, állandó készségek, az értelem és az
akarat állapotszerű tökéletességei, melyek a hit és az értelem szerint
szabályozzák cselekedeteinket, rendezik szenvedélyeinket és cselekvésmódunkat.
Az erények könnyedséget, önuralmat és örömet biztosítanak az erkölcsileg jó
élethez. Erényes az, aki szabadon teszi a jót. Az erkölcsi erényeket emberi
módon szerezzük meg. Az erkölcsileg jó cselekedetek gyümölcsei és csírái;
minden emberi képességet fölkészítenek arra, hogy közösségre léphessenek az
isteni szeretettel. (KEK 1804)
„Négy erénynek sarkponti szerepe van. Ezért nevezik őket sarkalatos
erényeknek (a latin cardo, `sarok, amin fordul az ajtó' szóból kardinális), és
az összes többi erény köréjük csoportosul. Ezek az okosság, az igazságosság, az
erősség és a mértékletesség. "És ha valaki az igazságot kedveli,
fáradozásának gyümölcsei az erények: józanságot tanít ugyanis és okosságot,
igazságosságot és erősséget" (Bölcs 8,7). Más neveken a Szentírás számos
helyen dicséri ezeket az erényeket.” (KEK 1805)
Mai imádságban gondolkozzunk el azon, milyen jelentőséget tulajdonítunk
az erényeknek a mindennapi életünkben. Mit jelent számomra erényes embernek
lenni? Tartom-e vonzó, kívánatos magatartásnak az erényesség? A mai idézetben
Pál apostol példaképül állítja magát a hívő közösség elé: „amit hallottatok
és példámon láttatok, azt váltsátok tettekre”. Mit mondanék magamról, milyen példa vagyok mások
számára az erények gyakorlásában?
Feladat a mai napra: „Erényes
az, aki szabadon teszi a jót.” Eldöntöm, milyen jót akarok ma tenni.