Jn 19,4-16 (3. a körülmények)
Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk:
„Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.”
Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: „Íme, az
ember!” Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: „Keresztre
vele, keresztre vele!” Pilátus ismét szabadkozott: „Vigyétek el és feszítsétek
meg ti! Én nem találom bűnösnek.” De a zsidók nem tágítottak: „Nekünk
törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette
magát!” Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. Visszament a
helytartóságra, és újra megkérdezte Jézustól: „Honnan való vagy?” Jézus nem
válaszolt neki. Pilátus kérdőre vonta: „Nekem nem felelsz? Hát nem tudod, hogy
hatalmam van rá, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy
keresztre feszíttesselek?” Jézus csak ennyit mondott: „Nem volna fölöttem
hatalmad, ha onnan felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki a kezedre adott,
nagyobb a bűne.” Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa. A
zsidók azonban ordítottak és fenyegetőztek: „Ha elbocsátod, nem vagy a császár
barátja! Mert aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak!” E szavak
hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Elfoglalta a bírói széket a köves
udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. Húsvét előkészületi napja volt, a
hatodik óra körül járt. Így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek, a királyotok!” De
újra elkezdtek ordítani: „Halál rá! Halál rá, keresztre vele!” Pilátus
megkérdezte: „Keresztre feszíttessem a királyotokat?” De a főpapok tiltakoztak:
„Nincs királyunk, csak császárunk!” Erre kiszolgáltatta nekik, hogy feszítsék
keresztre.
„A körülmények,
beleértve a következményeket is, az erkölcsi cselekedet másodlagos összetevői.
Növelik vagy csökkentik az emberi cselekedetek erkölcsi jóságát vagy
rosszaságát (például az ellopott tárgy értéke). Súlyosbíthatják vagy
enyhíthetik a cselekvő felelősségét (pl. halálfélelem hatása alatti
cselekvésnél). A körülmények azonban önmagukban nem módosíthatják a
cselekedetek erkölcsi minőségét; nem tehetik sem jóvá, sem jogossá az önmagában
rossz cselekedetet.” (KEK 1753)
Ma szemlélhetjük
a körülményeket és a következményeket, amelyek befolyásolták Pilátus döntését,
cselekedeteit: ahogyan a hatalmas tömeg Jézus ellen felbujtott, ahogyan Pilátus
félt elveszíteni a pozícióját, amiért a végen nem ítélte Jézust a saját
meggyőződése, lelkiismeretese szerint: „Én nem találom bűnösnek.” Bár a zsidók nagyon nagy nyomást
gyakoroltak Pilátusra, mégsem kevésbe rossz cselekedet, azaz bűn, amit tett. Nem
lehet másra átruházni a rossz cselekedet felelősségét, vízben megmosni a kezet,
„A zsidók a hibásak”. Érdemes ma megfontolni, hogy mi az, ami a mindennapi
életemben befolyásolj a cselekedeteimet.
Feladat a mai napra: Elhatározom, mit akarok ma tenni, és nem
hagyom, hogy a körülmények, más emberek véleménye szándékomról lebeszéljenek.