Mt 13,44 (A szenvedélyek)
„A mennyek országa hasonlít a szántóföldben
elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán
örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.
„Az emberi
személy szabad cselekedeteivel törekszik a boldogságra: a szenvedélyek, azaz
tapasztalt érzelmek segíthetik és hozzájárulhatnak ehhez.” (KEK 1762)
„A
"szenvedélyek" kifejezés a keresztény hagyomány része. Az érzelmeken
vagy szenvedélyeken az érzelmi világ felindulásait és mozgását értjük, amelyek
cselekvésre vagy tétlenségre késztetnek azzal kapcsolatban, amit az ember jónak
vagy rossznak érez, illetve képzel.” (KEK 1763)
„A szenvedélyek
az emberi psziché természetes összetevői, átmenetet és kapcsolatot biztosítanak
az érzékelhető élet és a lélek élete között. Urunk az emberi szívet jelölte meg
forrásként, amelyből a szenvedélyek indulata fakad” (vö. Mk 7,21).” (KEK
1764)
„Számos
szenvedély létezik. A legalapvetőbb szenvedély a szeretet, amit a jó vonzása
vált ki. A szeretet kelti föl a távollévő jó iránt a vágyat és a megszerzésére
irányuló reményt. Ez az indulat a szóbanforgó jó birtoklása fölötti tetszésben
és örömben végződik. A rossztól való félelem váltja ki a gyűlöletet, az
elfordulást és a rettegést a jövendő rossztól. Ez az indulat a jelenlévő rossz
miatti szomorúságban vagy a vele szembeforduló haragban végződik.” (KEK 1765)
„"Szeretni annyi, mint valakinek a javát akarni" (Aquinói
Szent Tamás). Minden más érzelem forrása az emberi szív
eredeti mozdulása a jó felé. Csak a jót szeretjük (vö. Szent Ágoston).” (KEK 1766)
A fönti
példabeszédben az ember nagyon örült a megtalált kincsnek, de ahhoz, hogy az
övé legyen, meg kellett vennie az egész szántóföldet. Az öröm motiválta és tette
képessé őt arra, hogy mindenét eladja. Az öröm érzése sürgette az illetőt a
cselekvésre, mert jónak érezte birtokolni a kincset. A kincs pedig a
mennyországot jelképezi. Ma elgondolkozhatok azon, mikor segít nekem az öröm
érzése a végső jó mellett döntenem.
Feladat a mai napra: Kincskereső akarok lenni, keresni a mai nap
rejtett kincseit, önmagamban, az emberekben, a körülményekben.