Lk 15,11-24 (Fontos a lelkiismeret helyessége)
Majd így folytatta: „Egy embernek volt két fia. A
fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső
részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik
összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve
eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy
éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani
gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét
azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból
sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik
kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és
megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz,
már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. Csakugyan útra kelt és
visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve.
Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: Apám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak
nevezz. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és
adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a
hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és
életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek.
Az emberi személy méltósága magában foglalja és megköveteli az erkölcsi
lelkiismeret helyességét. Az erkölcsi lelkiismeret összetevői: az erkölcsiség
alapelveinek ismerete (a szünderészisz), ezek alkalmazása a konkrét helyzetben
az érvek és értékek gyakorlati megfontolása által, s végül az ítélet a teendő
vagy már végrehajtott cselekedetekről. Az erkölcsi jó igazságát, amit az
értelem törvénye kinyilvánít, konkrétan és gyakorlatilag a lelkiismeret okos
ítéletében ismerjük el. Az e szerint az ítélet szerint választó embert nevezzük
okosnak. (KEK 1780). A
lelkiismeret teszi lehetővé a felelősség vállalását a bevégzett tettekért. Ha
az ember rosszat tesz, a lelkiismeret helyes ítélete tanúja maradhat a jó
egyetemes igazságának és részleges választása rosszaságának. A lelkiismereti
ítélet állásfoglalása a remény és a megtérés záloga. Tanúsítva az elkövetett bűnt,
bocsánatkérésre, további jótettekre és Isten kegyelmével az erények szüntelen
gyakorlására késztet: "Őelőtte megnyugtatjuk a szívünket, bármivel vádolna
is. Isten nagyobb a szívünknél, Ő mindent tud." (1Jn 3,19--20) (KEK 1781). A tékozló fiú megtérése gyönyörű
példa a magába szállásnak. A beismert rossz, a megvallott bűn az igazi
boldogsághoz vezető alapvető út. Sokszor a szégyenkezés és a gőg az, ami
visszatart bennünket attól, hogy magunk és mások előtt merjük beismerni azt,
hogy bűnt követtünk el. De végül az Isten tesz tanúságot rólunk, mert a
legnagyobb érték számára a tiszta lelkiismeret és alázat.
Feladat a mai napra: Ha valakivel konfliktusba kerültem, mert esetleg
megbántottam őt, akkor ma én teszem felé az első lépést, meghallgatom bánatát
és beismerve hibámat törekszem a kiengesztelődésre.