ApCsel 2,43-47 (Az
Egyház parancsolatai)
Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén
sok csoda és jel történt Jeruzsálemben. A hívek mind ugyanazon a helyen
tartózkodtak, és közös volt mindenük. Birtokaikat és javaikat eladták, s az
árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek. Egy szívvel-lélekkel
mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel
és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent, és az
egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként növelte az üdvözültek számát
ugyanott.
„Az Egyház parancsolatai
a liturgikus élethez kapcsolódó és belőle táplálkozó erkölcsi élet vonalában
helyezkednek el. E lelkipásztori tekintély által közzétett pozitív törvények
kötelező jellegének célja az, hogy a hívők számára világossá tegye az imádság
lelkületében, az erkölcsi törekvésben, az Isten és a felebarát iránti szeretet
növekedésében az alapvetően szükséges minimumot: (KEK 2041) „Az első parancs
("vasárnap és parancsolt ünnepeken misét becsületesen hallgass és tarts
munkaszünetet") elvárja a hívektől, hogy szenteljék meg az Úr
föltámadásának emléknapját, valamint az Úr misztériumainak, a boldogságos
Szűznek és a szenteknek ünnepnapjait, elsősorban azáltal, hogy részt vesznek a
szentmisén, melyen összegyűlik a keresztény közösség, és tartózkodnak azon
munkáktól és tevékenységektől, melyek akadályozhatnák e napok ilyen
megszentelését. A második parancsolat ("bűneidet évente legalább egyszer
gyónd meg") fölkészít az Eucharisztia vételére a kiengesztelődés szentsége
által, mely folytatja a keresztségi megtérés és bűnbocsánat művét. A harmadik
parancsolat ("az Eucharisztia szentségét legalább húsvétkor vedd
magadhoz") az Úr teste és vére vételének minimumát határozza meg a
keresztény liturgia eredetével és központjával, a húsvéti ünnepekkel
kapcsolatban. A negyedik parancsolat ("az Egyház böjti és hústilalmi
napjait tartsd meg") biztosítja az aszkézis és a bűnbánat időszakait,
melyek fölkészítenek a liturgikus ünnepekre és segítenek az ösztöneink fölötti
uralom és a szív szabadságának megszerzésében. Az ötödik parancsolat
("segítsd az Egyházat szükségleteiben") kijelenti, hogy a hívők,
lehetőségeikhez mérten, kötelesek segíteni az Egyház anyagi szükségletein. (KEK
2042, 2043) Amikor az Egyház 5 parancsolat formájában felsorolja a keresztény
élethez szükséges alapvető minimumot, egy jó édesanyára hasonlít, aki gyermekeit
az étkezésre akarja szoktatni, hogy megéljenek. Saját életünkre tekintve, vegyük
szemügyre hozzáállásunkat, vajon csak a minimumot tesszük meg, azt, ami elő van
írva, vagy többet is. Hiszen tudjuk, hogy az Egyház parancsolatai lelki és
erkölcsi életünket akarják szolgálni.
Feladat a mai napra: Kiválasztok magamnak egy parancsolatot, amelyet
ezen a héten meg szeretnék tartani.