XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. december 9., hétfő

December 9.



Napi elmélkedéshez:         Lk. 1,30-31.38.
Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. ...” Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott. Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Nagy szóval felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”

Mai imádságunkat töltsük Máriával, aki nagyon közelről élte át az adventi és karácsonyi eseményeket. Kérjük tőle, hogy újra megértethesse velünk annak mély jelentőségét, fontosságát saját életünkben is. Bizalommal fordulhatunk hozzá és vele párbeszédbe lépve, kérdezzük meg: pl. Mária, hogyan hordoztad a szívedben a prófétai szavakat, Isten ígéreteit, jövendöléseit? Mennyire tudatosult benned az, akkor vagy később, hogy amikor az angyal eljött hozzád, beteljesült Isten Zakariás próféta által adott jövendölése: „Örülj és ujjongj Sion leánya, mert nézd, máris jövök, hogy nálad lakjam - mondja az Úr.” (Zak. 2,14)? Hogyan tudtál a félelmed ellen is Igent mondani Isten hozzád intézett szavára? Mi indított téged arra, hogy azonnal Erzsébethez útra kellj? Ahelyett, hogy gyors választ adunk magunknak – hiszen már ismerjük a történetet, annak sok magyarázatát is -, hagyjuk, hogy Mária adjon választ nekünk az izgatott kérdésekre.
Szemlélhetjük Máriát mint az első embert, akiben Isten belső lakóhelyet talált. Azonban Isten minden emberben szeretne lakást venni. Ezért jött e világra, hogy ne csupán a földön, - egy istállóban, vagy egy házban, egy templomban lakjon -, hanem az ember szívében; minden emberben személyesen. Jézus maga ígérte meg nekünk: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn. 14,23) Életünk nem kevésbé Isten kedvenc lakóhelye, mint Mária élete. Éppen ez a karácsony örömüzenete: „Mert nézd, máris jövök, hogy nálad lakjam”. Sohasem vagyunk egyedül, Isten velünk és bennünk van. Az örömünk csupán a hitünktől függ: vajon hisszük-e, hogy igaz, hogy valóság ez a szava? Ha hiszünk, meg fogjuk tapasztalni és nem fogunk mást tenni, mint Mária: a bennünk lévő Istent másokhoz visszük. Mások számára is van örömhírünk. Pl. azokkal, akik a karácsonyi napoknak szomorúan néznek elébe, mert egyedül lesznek, megoszthatjuk Isten üzenetét: 'Emmánuel, veled az Isten.'

Feladat a mai napra: Azzal a tudattal élem a mai napomat, hogy Isten bennem lakik, és a másik emberrel való találkozásomban Ő is jelen van.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek! ---
Este: Visszatekintés a napra: Hogyan éltem meg a napomat? Milyen kísérőm, társam volt? Valamikor egyedül éreztem-e magam? Hogyan tapasztaltam meg, hogy életem Isten kedvenc lakóhelye? A napot lezárjuk egy tized Rózsafüzérrel, ezzel a titokkal: „akit te Szent Szűz, Erzsébetet látogatva méhedben hordoztál.”