MTörv 24,14-15 (A gazdasági tevékenység és a társadalmi igazságosság)
Szegény és nélkülöző munkás bérét, akár
testvéreid közül való, akár azok közül az idegenek közül, akik országodban,
városaidban élnek, ne tartsd vissza. Még aznap, mielőtt a nap lenyugodna
fölötte, add meg a bérét. Mert szegény, és türelmetlenül várja. Különben az
Urat hívja ellened, s bűn nehezedik rád.
A gazdasági tevékenység
fejlődésének és a termelés növekedésének az a rendeltetése, hogy gondoskodjék
az emberek szükségleteiről. A gazdasági élet nemcsak arra irányul, hogy
megsokszorozza a termelt javakat és növelje a profitot vagy a hatalmat;
elsősorban a személyek, az egész ember és az egész emberi közösség szolgálatára
van rendelve. A maga sajátos módszereit és törvényeit követő gazdasági
tevékenységet az erkölcsi rend keretein belül kell folytatni, tiszteletben
tartva a társadalmi igazságosságot oly módon, hogy megfeleljen Isten emberre
vonatkozó tervének (Vö. II. Vat. Zsinat:
GS 64.). (KEK 2426). Az emberi munka az Isten képére
teremtett személyek tevékenysége, akik arra kaptak meghivást, hogy folytassák a
teremtés művét egymással és egymásért, miközben uralmuk alá hajtják a földet
(Vö. Ter 1,28; II. Vat. Zsinat: GS34; II. János Pál pápa: CA 31.). A munka
tehát kötelesség: "Aki nem akar dolgozni, ne is egyék" (2Tesz 3,10;
vö. Ter 3,14--19). A munka megbecsüli a Teremtő ajándékait és a kapott
talentumokat. Megváltó jellegű is lehet. Az ember a munka büntetését ()a
Názáretből való és a Kálvárián keresztre feszített Jézussal egységben viselve,
valamiképpen együttműködik Isten Fiával az Ő megváltó művében. Krisztus
tanítványának mutatkozik, amikor napról napra hordozza a keresztet abban a
tevékenységben, amelyet teljesíteni hivatott (Vö. II. János Pál pápa: LE 27.).
A munka a megszentelődés és a földi dolgok átlelkesítésének eszköze lehet
Krisztus Lelkében. (KEK 2427). A személy a munkában a természetébe írt
képességek egy részét gyakorolja és tökéletesíti. A munka elsődleges értéke az
emberhez tartozik, aki annak szerzője és célja. A munka van az emberért és nem az
ember a munkáért (Vö. II. János Pál pápa: LE, 6.). Mindenkinek meg kell adni a
lehetőséget, hogy a munkából szerezze meg azokat a javakat, melyek a saját és a
hozzátartozói életének fönntartásához, valamint az emberi közösség
szolgálatához szükségesek. (KEK
2428). Mindenkinek joga van a gazdasági kezdeményezéshez; mindenki törvényesen
éljen talentumaival, hogy hozzájáruljon a mindenki javára szolgáló bőség
megteremtéséhez, és begyűjtse fáradozásainak méltó gyümölcseit. Mindenki
gondoskodjék arról, hogy a törvényes hatalom közjó érdekében hozott
rendelkezéseihez igazodjék (Vö. II. János Pál pápa: CA 34.). (KEK 2429). A
gazdasági életben különböző, gyakran egymással ellentétes érdekek szerepelnek,
ebből fakadnak a rá jellemző konfliktusok (Vö. II. János Pál pápa: LE 11.).
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy olyan tárgyalások útján
rendeződjenek e konfliktusok, melyek minden szociális partner jogait és
kötelességeit számításba veszik: a vállalatvezetőkét, a munkavállalók
képviselőiét, például a szakszervezetekét, és adott esetben a közhatalomét is. (KEK
2430). Az állam felelőssége. "A gazdasági tevékenység, különösen a
piacgazdasági ugyanis nem folyhat intézményi, jogi és politikai szempontból
légüres térben. Éppen ellenkezőleg, föltételezi, hogy a stabil pénzen és a
hatékony közszolgáltatásokon kívül biztos garanciákat kap az egyéni szabadság
és a tulajdon vonatkozásában. Az állam legfőbb feladata e biztonság garantálása
oly módon, hogy aki dolgozik és termel, élvezhesse munkája gyümölcseit, s
ennélfogva ösztönzést érezzen a hatékony és tisztességes munkára. (...) Az
állam másik feladata, hogy őrködjék és felügyelje az emberi jogok
érvényesítését a gazdasági életben. De ezen a téren az elsődleges felelősség
nem az államot terheli, hanem a társadalmat alkotó egyéneket és a különböző
szerveződéseket." (Vö. II. János Pál pápa: CA 48.) (KEK 2431). A
vállalatvezetők felelősek a társadalomnak gazdasági és ökologiai
tevékenységükért (Vö. II. János Pál pápa: CA 37.). Nemcsak a profit növelésére,
hanem a személyek javára is tekintettel kell lenniük. A profitra azonban szükség
van, mert ez teszi lehetővé a beruházásokat, amelyektől függ a vállalatok
jövője és az alkalmazottak munkahelye. (KEK 2432). A munkához és hivatásszerű
foglalkozáshoz mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget minden
igazságtalan megkülönböztetés nélkül: férfiaknak és nőknek, egészségeseknek és
csökkent munkaképességűeknek, őslakosoknak és bevándorlóknak (Vö. II. János Pál
pápa: LE 19,22--23.). A körülmények függvényében a társadalomnak a maga
részéről segítenie kell az állampolgárokat, hogy munkát és alkalmazást
szerezzenek maguknak (Vö. II. János Pál pápa: CA48.). (KEK 2433). Az igazságos
bér a munka törvényes gyümölcse. Megtagadása vagy késleltetése súlyos
igazságtalanságot jelenthet (Vö. Lev 19,13; MTörv 24,14--15; Jak 5,4.). A
méltányos bér megállapításához figyelembe kell venni minden egyes ember
szükségletét és teljesítményét. "A munkát úgy kell megfizetni, hogy az
ember anyagi, társadalmi, kulturális és lelki szempontból egyaránt méltó életet
biztosíthasson önmagának és övéinek, figyelembe véve kinek-kinek munkakörét és
teljesítményét, valamint a vállalat helyzetét és a közjót (II. Vat. Zsinat: GS,
67.). A bér nagyságának megállapítását erkölcsileg nem igazolja a felek puszta
megállapodása. (KEK 2434). A sztrájk erkölcsileg megengedett, amikor
elkerülhetetlen, sőt szükséges eszközt jelent az arányos eredmény eléréséhez.
Erkölcsileg azonban elfogadhatatlanná válik, amikor erőszakkal jár együtt,
amikor célkitűzései nem közvetlenül kapcsolódnak a munka föltételeihez, vagy
ellenkeznek a közjóval. (KEK 2435). Jogtalan a társadalombiztosítás szerveinek
járó, a törvényes hatóságok által megállapított hozzájárulás befizetésének
elmulasztása. A munkanélküliség szinte mindig sérti annak méltóságát, aki
állását elvesztette, és veszélyezteti életének egyensúlyát; a személyes
károsodáson túlmenően családja számára is számos veszély következik belőle (Vö.
II. János Pál pápa: LE 18.). (KEK 2436).
Feladat a mai napra: Átgondolom,
hogyan tudnék ma valakinek segíteni, akiről tudom, hogy munkanélküli, vagy
munkájáért nem kap fizetést.