XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. március 15., szombat

Március 12.



4. Napi elmélkedéshez:  Iz 49, 8-16
Ezt mondja az Úr: A kegyelem idején meghallgatlak, és az üdvösség napján megsegítelek. Én teremtettelek, és én teszlek meg a nép szövetségesévé. Helyreállítom az országot, és kiosztom a pusztává lett örökséget. A foglyokhoz így szólok: „Gyertek ki!” A sötétben ülőkhöz meg: „Gyertek a napvilágra!” Minden út mentén legelhetnek majd, és minden halmon legelőt találnak. Nem éheznek és nem szomjaznak, forró szél nem éri, s nap sem égeti őket. Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti, s a vizek forrásaihoz tereli őket. Minden hegyet úttá teszek nekik, és feltöltöm az ösvényeket. Nézzétek, ezek messze távolból jönnek, azok északról és nyugatról, amazok meg Szinim földjéről. Zengjetek dicséretet, egek, és ujjongj, te föld! Hegyek, daloljatok örömötökben! Mert az Úr megvigasztalja népét, és megkönyörül szegényein. Így panaszkodott Sion: „Elhagyott az Úr! Megfeledkezett rólam!” De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétől? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad. Nézd, a tenyeremre rajzoltalak; falaid szemem előtt vannak szüntelen.

Imádságomban ma is követem az 1. nap utasításait.
A mai idézetünk Izajás próféta könyvéből egy lelkigyakorlat gyönyörű tapasztalata: amikor azt vesszük észre, hogy fegyelmezettségünk, hűségünk kezd beérni, termővé válni, és megtapasztalom, amint Isten meghallgat, jelen van, vezet, kiszabadít, bensőleg felszabadít abból, ami fogságban tartott; amint minden útmentén legelhetek, minden hegy úttá válik előttem, és a forrásvízhez terel engem. Ezek képek, de a képek mögött mély egzisztenciális valóságok rejlenek, amelyeket talán nem is tudunk szavakba önteni, de a lelkünk legmélyén átéljük Isten gondviselését, vezetését, jóságát. Fontos, hogy a mai napon is ízlelgetjük ezt. Melyik kép fejezi ki leginkább, amit Isten vezetéséből tapasztalok? És időzzünk el ennek jó érzésénél. Engedjük, hogy tápláljon, megerősítsen minket abban az élményben, hogy szeretve vagyok.
Mégis ez a prófétai rész kifejez egy paradoxont is. Miközben leírja Isten csodálatos gondoskodását, Sion arról panaszkodik: „Elhagyott az Úr! Megfeledkezett rólam!” Hát ez, hogy lehet? Lelki életünkben is gyakran ellentmondásokkal találkozunk. Ezek része az életünknek. Ilyenkor ne szépítgessük a dolgot, ne próbáljuk elfedni vagy megszabadulni tőle. Inkább kérjük az Szentlélek segítségét, hogy világítsa meg számunkra, hogy ez mit is jelent. Az elhagyatottság érzése jöhet egyrészt abból, hogy teret engedtünk kísértéseknek, melyek elterelték a figyelmünket. Pl. sokszor megtörténik, amikor csöndben akarunk lenni, hogy millió feladat jut az eszünkbe, hírtelen iszonyatosan sürgős tennivalónk támad, akár pánikszerűen is megragad bennünket, de csak kísértés! Amikor a kísértésnek engedelmeskedünk, akkor általában egyre több ilyen feladat jelentkezik. Ennek célja csupán az, hogy megszakítsa az imádságunkat, az Istennek szentelt figyelmünket. És a végén keressük, hogy Isten hol van? De nem ő hagyott el minket, hanem mi hagytuk el őt! Igyekezzünk mihamarabb visszatérni hozzá. Az elhagyatottság érzése jöhet azonban egy belső egzisztenciális élményből is, esetleg korai gyermekkorunkból. Akkor viszont jó kifejezni Istennek, hogy magányosnak érezzük magunkat. Térjünk vissza az első részhez, és idézzük fel magunkban azokat az élményeket, amikor az Isten jelenlétét, vezetését tapasztaltam. Időzzek el benne abban, hogy Istenre tekintek. Akkor el fogja oszlatni magányomat.

Feladat a mai napra: Megfigyelem, milyen belső indíttatásokat érzek imádság közben vagy napközben? Segítenek Isten felé, vagy eltávolítanak tőle? Igyekezzünk visszatérni Istenhez.

Este:Visszatekintés a napra: Újra elolvasom a mai idézetet. Kérem a Szentlélek segítségét, hogy Isten szemeivel láthassam mai napomat. Hálát adok a kapott kegyelmekért, és kérem a Szentlélek segítségét, hogy hűségesebben tudjak kitartani a lelkigyakorlatban.