XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. április 7., hétfő

Április 7



Jn 8,1-11                            (Isten igazságossága)

Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” „Senki, Uram” - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”

Ha ennek a hétnek az olvasmányait nézzük, és a vasárnapi evangélium fényében szemléljük, akkor valahogyan az lehet a benyomásunk, hogy a mai evangéliumi szakasz elüt a témában. A vasárnapi szakasz Jézus és az Atya megdicsőüléséről szól, mely Jézus halálában és feltámadásában fog megnyilvánulni, és a Jánosevangélium 8. fejezete rámutat arra, hogy lépésről lépésre hogyan keveredik Jézus egyre mélyebb konfliktusba a zsidó vezetőkkel, csak azért, mert kitartóan Isten igazságát tanítja, és szembesíti őket azzal, hogy nem e szerint élnek. A mai történet azonban nagyon gyakorlatias módon elénk tárja az ember gondolkodásának és Isten gondolkodásának különbségét. Az emberek igazság szolgáltatást követelnek Jézustól a házasságtörésen ért asszonnyal szemben. De Isten nem csak egy ember bűnét nézi, hanem minden ember bűnét látja. A házasságtörésen ért asszony nem bűnösebb a többieknél. Mindenki bűnös. Mindenki megigazulásra szorul. Erre világít rá Jézus figyelmeztetése: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” És az emberek egymás után eloldalognak. Jézus halála azt a célt is fogja szolgálni, hogy felvigye a keresztfára mindannyiunk bűneit, és eltörölje adósleveleinket (vö. Kol 2,14). Ezért Jézus mindent hajlandó magára vállalni. Végérvényesen igazságot akar szolgáltatni az embernek: „hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16).
Feladat a mai napra: Engedem, hogy Jézus tükröt tartson nekem, ha valami felbosszant engem. Vajon nekem miből kell még megtisztulnom? Megengedem Jézusnak, hogy tekintet tisztítóan hasson rám.