XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. július 4., péntek

Július 4.



Mt 6,19-23                         (Ahol a kincsed, ott a szíved is)

Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is. A test világa a szem. Ha szemed ép, egész tested világos. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Ha tehát a világosság, amely benned van, sötétség, mekkora lesz maga a sötétség?

Mennyire emberi cselekvés a kincsgyűjtés. Már a kisgyerek is kincseket gyűjt a kis zsebébe: kagylót, kavicsot, tobozt, szöcskét… amilyen értéket csak talál. Később talán matricákat, autókat, fényképeket, sörös dobozokat, cipőket, vagy mindenféle emléktárgyakat gyűjt azokról a helyekről, ahol járt, azzal a vággyal, hogy így valamicskét megörökítsen a szép emlékekből. Van, akinek aztán egy élete végén a lakása kész ajándéktárgybolthoz vagy raktárhoz hasonlít. De kire marad mindez? Mit kezdjünk ezekkel a dolgokkal, amikor el kell búcsúznunk a földről? Jézus világosan megmondja: oda ezekből semmit sem vihetünk át. Sőt, milyen erőfeszítésbe kerül, hogy biztosítsuk lakásunk biztonságát, hogy senki se lopja el értékeinket! Micsoda feszültséggel járhat egy olyan élet, amikor állandóan azzal vagyunk elfoglalva, hogy megvédjük vagyonunkat. Jézus arra hív minket a mai napon: Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is. Miközben a földi kincsek az enyészetnek vannak kitéve, a mennyei kincsek örökkévalók, stabilak, biztos talaj, amire lehet építeni. A változások közepette, amikor külső és belső világunk meginog, a mennyei kincsek jelentenek biztos pontot. Elsősorban az Istennel való kapcsolatunk és a belőle áradó szeretet, irgalom, bölcsesség, jóság, igazság, mint egy világító torony, mely mindig jelzi a biztos partot. De kérdés az, hogy mire tekintek! Jézus azt mondja: A test világa a szem. Ha szemed ép, egész tested világos. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Mire fókuszálok az életemben, a változások idején? Arra, ami lehúz, fájdalmas, elfogadhatatlan, vagy arra, ami felemel? Ha negatív dolgokra figyelek, negatívvá válik bennem a világ. Ha csak azt látom, ami hiányzik, rossz, és folytonosan csalódást okoz, akkor bennem is csak panasz és szemrehányás van. Ha azonban arra tekintek, amiből világosság és szeretet árad, akkor a belső világom is derűs, fényes lesz. Általában nagyobb kihívást jelent számunkra, hogy a szép dolgokat vegyük észre, hiszen azonnal feltűnik számunkra, hogy mi nem jó.
Feladat a mai napra: A mai napon tudatosan mennyei kincseket keresek. A nap végén pedig összeírom magamnak, hogy mennyi szépet, jót tapasztaltam, és engedem, hogy a szívem háladalra fakadjon.