XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 31., vasárnap

Augusztus 31.



Jer 20,7-9; Róm 12,1-2; Mt 16,21-27
Abban az időben: Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: ,,Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!'' Mire ő Péterhez fordult: ,,Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!'' Azután így szólt tanítványaihoz: ,,Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.''
A mai vasárnapi Evangéliumban folytatódik a múlt vasárnapi evangéliumi részlet. Ha visszaemlékszünk, Jézus azt kérdezte tanítványaitól, hogy kinek tartják őt az emberek, ill. hogy a tanítványai kinek tartják őt. Hallhattuk Péter csodálatos vallomását: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!” Jézus azt válaszolta neki: ,,Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám! Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” (Mt 16, 16-18). Ki is valójában Krisztus? A tanítványok és a többi zsidó úgy képzelte, hogy Krisztus az a mennyből alászállt megváltó, aki majd diadalmenetben katonáival igazságot szolgáltat népének, és megszabadítja őket az elnyomó hatalomtól. Jézus ismerte ezeket az elképzeléseket, és elvárásokat. Ezért tartotta nagyon fontosnak, hogy a tanítványai megismerjék. Igen, ő Krisztus, az élő Isten Fia, aki diadalmaskodni fog, de másképp, mint ahogy ők képzelték: „neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: ,,Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!” Úgy gondolom, tőlünk sem áll távol Péter reagálása. Milyen sokszor van az, hogy ki akarjuk iktatni a szenvedést az életünkből. Gondoljunk csak arra, hogy micsoda teret hódított a technikai fejlődés az elmúlt évtizedekben. Minden arról szól, hogy hogyan lehet minél jobban könnyíteni az ember életét (autó, mosogatógép, számítógép, televízió, mikrohullámú sütő, stb.) Ezek mind jó célt szolgálnak, hiszen általuk időt nyerhetünk a lényegesebb dolgokra. A legnagyobb hátrányuk azonban az, hogy leszoktatja az embert a küzdelemről, pl. a munkahelyen, az emberi kapcsolatokban, saját lelki életében. Pedig a küzdelem nem életellenes, hanem nagyon üdvös dolog. Ezért Jézus keményen megkorholja Pétert: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!” Azután így szólt a tanítványaihoz, és ez nekünk is szól: „Mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved?” Jézus a mai vasárnapon nagy bizalommal néz mindnyájunkra. Azt szeretné, ha minden ember az ő tanítványa lenne, az ő útján járna. Nem azért mondja mindezeket, mert meg akarja nehezíteni az életünket. Isten nem az ember szenvedésében leli örömét! Ő abban az emberben leli örömét, aki Isten és az emberiség iránti szeretetből felvállalja a nehézségeket és kihívásokat.
Feladat a hétre: A családban hálát adunk a kapott talentumokért és buzdítjuk egymást, hogy még jobban gyümölcsöztessük őket.