Mk 15,21-22 (Jézus találkozik Cirenei Simonnal)
Cirenei Simont, Sándor és Rúfusz atyját, aki a mezőről jövet éppen arra
járt, arra kényszeríttették, hogy vigye a keresztjét. Elvitték a Golgota nevű
helyre, ami azt jelenti, hogy „Koponyahely”.
Jézus a keresztúton sok emberrel találkozik. Az egyik közülük Cirenei
Simon. Úgy tűnt, hogy Simon véletlenül került bele a történésbe. Éppen arra
járt és rá tették Jézus nehéz keresztjét. Hogyan élte meg Simon ezt a
kényszerítést? Vajon gondolta-e: „Mi dolgom vele?” „Szemtelen, hogy pont nekem
kell segítenem!” Saját érzéseinkkel beleképzelhetjük magunkat abba a
szituációba. Biztos, hogy a Jézussal való találkozás a keresztúton megváltozta
Simon életét. Olvashatjuk, hogy két fiai ismerősök az első közösségben. Mély
tekintetcsere történhetett Jézus és Simon között. Simon Jézusban egy különleges
embert fedezhetett fel. Amikor látta, hogy Jézus már nem képes egyedül vinni a
nehéz kereszt teherét, belsőleg igen-t mondott, elfogatta a kereszthordozást
Jézusért. Magáévá tette Jézus szenvedését. „Mert elfogadni egy másik embert,
aki szenved, azt jelenti, hogy magamévá teszem az ő szenvedését, az övé az én
szenvedésem lesz.” (Spe salvi 38) Feltételezhetjük, hogy Simonnak a
kereszt hordozása már nem megterhelést jelentett, vagy szerencsétlen sorsot,
hanem a szeretet szolgálatát Jézusért.
Hogyan állok a keresztekkel szemben, amelyeket mások hordoznak? Hogyan
bánok a szenvedőkkel? Képes vagyok-e a másik szenvedését elfogadni? XVI.
Benedek Pápa írja: „Kegyetlen és embertelen az a társadalom, amely nem tudja
elfogadni a szenvedőket, és együtt-szenvedéssel nem képes segíteni őket a
szenvedés belső megosztásában és hordozásában.” (Spe Salvi 38) Tőlünk is
függ, hogy a mi társadalmunk egy emberséges és szeretetteljes társadalom
legyen. Oly mértékben, amint szeretetből együtt tudjuk hordozni és osztozni
tudunk mások szenvedésében, társadalmunk emberséges lesz. Gondolhatunk azokra
az emberekre, akik környezetünkben szenvednek, a betegekre, az egyedül állókra,
a rászorultakra. A másik ember keresztjében, amelyet magamra fölveszek, Jézus
keresztét hordozom, Jézust szolgálom szeretetből.
5. Stáció: Jézus találkozik Cirenei Simonnal
Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged, mert szent kereszted által
megváltottad a világot. - „Cirenei Simont, Sándor és Rúfusz atyját, aki a
mezőről jövet éppen arra járt, arra kényszeríttették, hogy vigye a keresztjét.
Elvitték a Golgota nevű helyre, ami azt jelenti, hogy „Koponyahely” – (itt
saját szavainkkal megfogalmazhatjuk Jézus előtt gondolatainkat, s hogy mit
jelent számunkra saját keresztünk és mások keresztjének hordozása. Kérjük az ő
segítségét.)
Miatyánk,... Üdvözlégy Mária,... Dicsőség... . Könyörülj rajtam, Uram,
könyörülj rajtam.
Feladat a mai napra: Kinek segítenék a mai napon a kereszt hordozásában?