XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. március 18., szerda

Nagyböjti hétköznapi lelkigyakorlat: 4. hét, 4. nap



Napi elmélkedéshez:       Jer 2,13

Mert kétszeres gonoszságot követett el népem: elhagytak, engem, az élő vizek forrását, azért, hogy ciszternákat ássanak maguknak, ciszternákat, amelyek megrepedeznek, így nem tarthatják meg a vizet.


Jn 15,4-5

Maradjatok hát bennem, akkor én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.
Fontos minden nap újra a szemünk elé idézni azt, hogy mire vagyunk hívva, hova is tartunk. Életünk célja, hogy szeretetté váljunk, hiszen Isten képmására lettünk teremtve, aki azt akarta, hogy hasonlóvá váljunk hozzá. Ezért fontos, hogy ma is tudatosítsuk magunkban, hogyan is tudjuk megőrizni szívünkben a szeretetet, hogyan is válhatunk hasonlóvá Jézushoz. A mai embernek egyik veszélye, hogy mindent maga akar megoldani. Persze nagyon fontos, hogy önállók legyünk, és kezünkbe vegyük az életünket. A hitéletben ez úgy néz ki, hogy megértjük, mit kell tennünk, Isten mit parancsol nekünk, aztán megyünk és megtesszük, mintha Isten életünk végén azt várná tőlünk, hogy egy listát felmutassunk, hogy mit hogyan tudtunk csinálni. De Jézus egészen másról beszél. Jeremiás próféta könyvében Isten azzal vádolja az ő népét, hogy elhagytak, engem, az élő vizek forrását, azért, hogy ciszternákat ássanak maguknak, ciszternákat, amelyek megrepedeznek, így nem tarthatják meg a vizet. Azaz, önállósították magukat, hogy saját fejük szerint cselekedjenek. De Isten nem ezt akarja. Jézus ugyanezt a gondolatot a szőlőtő és szőlővessző képével fejezi ki: Maradjatok hát bennem, akkor én is bennetek maradok... Hisz nélkülem semmit sem tehettek. Nem érhetjük el Jézushoz való hasonulásunkat saját erőfeszítésből. Saját erőből nem tudunk szeretetté válni. Szeretetünk véges és nagyon emberi. A sok böjt és gyakorlás nem hozza meg az eredményt, ha Jézussal nem élünk folyamatos és szoros kapcsolatban. Hiszen Isten maga viszi végbe bennünk ezt a művet! Isten nem várja tőlünk, hogy magunkból szeressünk, és mintegy „kipréseljük” magunkból az utolsó csepp szeretetet is, hanem hogy a forrással maradjunk kapcsolatban, mert Isten rajtunk keresztül akarja szeretni ezt a világot. Ezért semmi más dolgunk nincs, mint arról gondoskodni, hogy a csatorna „ne duguljon el”, hogy rajtunk keresztül tudjon áramolni Isten szeretete az emberek felé. Ez egy más fajta imamódot is igényel. Nem a fejünkkel imádkozunk, hanem egész lényünkkel, mely kapcsolatba lép a bennünk jelen lévő Istennel, a bennünk felszökellő szeretetet forrásával.
Feladat a mai napra: A mai napon nem saját erőmből, hanem a bennem lévő szeretet forrásával próbálom szeretni munkatársaimat, családtagjaimat.
Este: Visszatekintés a napra: Hogyan életem a mai napot? Ki igényelt tőlem egy szeretetteljes választ? Tudtam-e kapcsolatba kerülni a bennem lévő szeretet forrásával? Hogyan éltem meg ezt? Hogyan volt jelen számomra Jézus? Esetleg mi esett nehezemre? Kérem a kegyelmet, hogy holnap jobban tudjak kapcsolatban maradni Jézussal. Lezárom imámat egy Miatyánkkal.