Esz 4,8-16 („Színeváltozott” létezés)
Aztán
Mardokeus átadott Hataknak egy másolatot is a kiirtásukról szóló, s Szuzában is
kifüggesztett rendeletről azzal, hogy mutassa meg Eszternek, és tájékoztassa
felőle. Egyúttal meghagyta, hogy menjen be a királyhoz, járjon közbe irgalomért
és könyörögjön népéért. Ezt üzente neki: „Emlékezzél kicsiséged napjaira,
amikor még kezemmel tápláltalak. Ámán ugyanis, aki második ember a
királyságban, ellenünk beszélt és halálunkat kérte a királytól. Könyörögj az
Úrhoz, s beszélj a királlyal, hogy szabadítson meg minket a haláltól.” Hatak
visszatért és átadta Eszternek Mardokeus üzenetét. Eszter azt felelte Hataknak,
meghagyva neki, hogy mondja meg Mardokeusnak: „A király szolgái és a
tartományok lakói mind tudják, hogy aki – férfi vagy nő – hívatlanul bemegy a királyhoz
a belső udvarba, az a könyörtelen törvény szerint halállal lakol, hacsak a
király feléje nem nyújtja aranyjogarát, mert akkor életben marad. Engem meg már
harminc napja nem hívatott a király.” Amikor Mardokeus Eszter szavait
meghallotta, ezt az üzenetet küldte neki: „Ne gondold, hogy a király
palotájában te majd megmenekülsz, egyedül a zsidók közül. Mert ha te most
hallgatsz, más helyről jön segítség és szabadulás a zsidóknak, de te és atyád
háza elpusztultok. Ki tudja, vajon nem éppen ilyen időre jutottál-e királyi
méltósághoz?” Erre Eszter azt üzente Mardokeusnak: Menj, és gyűjtsd össze a
Szuzában található összes zsidót, s böjtöljetek értem! Három nap és három éjjel
semmit se egyetek és ne is igyatok! Magam is ugyanígy böjtölök
szolgálólányaimmal. Akkor aztán nem törődve a törvénnyel, bemegyek a királyhoz,
s ha el kell pusztulnom, hát elpusztulok.”
Az Istennek szentelt
személyek arra hivatottak, hogy Krisztus színében elváltozott arcát szemléljék
és tanúsítsák; de arra is, hogy a létük „színeváltozott” legyen.
Ebben az összefüggésben
fontos, amit a szinódus második rendkívüli gyűlése záróüzenetében
megfogalmazott: „Az egész egyháztörténelemben mindig szent férfiak és nők
voltak a megújulás forrásai és kiindulópontjai a legnehezebb helyzetekben. Ma igen
nagy szükségünk van szentekre, akiket sürgető könyörgéssel kell kérnünk
Istentől. Az evangéliumi tanácsok vállalása által Istennek szentelt élet
intézményeinek tudniuk kell, hogy különleges küldetésük van az Egyházban, s
nekünk e küldetésüket bátorítanunk kell.” A IX. szinódus atyái ezzel
összhangban így nyilatkoztak: „Az Istennek szentelt élet az egész
egyháztörténelem folyamán a Lélek működésének eleven jelenléte volt.
Kiváltságos tere volt az Isten és a felebarát iránti föltétlen szeretetnek,
tanúságtétel az isteni terv mellett, mely az egész emberiségből a szeretet
civilizációjában Isten gyermekeinek nagy családját akarja létrehozni.” Az
Egyház az evangéliumi tanácsok vállalásában mindig az életszentségre vezető
kiváltságos utat látta. A kifejezések melyekkel körülírják – az Úr
szolgálatának iskolája, a szeretet és a szentség iskolája, a tökéletesség útja,
a tökéletesség állapota –, egyszerre utalnak ezen evangéliumi életforma
eszközeinek bőségére és hatékonyságára, valamint azok különleges elkötelezettségére,
akik vállalják. Nem véletlen, hogy az Istennek szentelt személyek közül az
évszázadok folyamán oly sokan lettek az életszentség nagyon hatásos tanúivá, s
valósították meg nagylelkűen az evangelizáció és a szolgálat nehéz művét. (Vita Consegrata 35)
Feladat a mai napra: Csatlakozom a szinódus kérelméhez és kérem Istentől, hogy a mai kornak is adjon
szenteket és olyan szerzeteseket, akik egy szentséges élet által a mostani
nehéz időben a megújulás forrásai lehetnek.