Lk 10,38-42 (csak egy a szükséges )
Útjukon betértek egy faluba.
Egy Márta nevű asszony befogadta házába. Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült
az Úr lábához és hallgatta a szavait. Márta meg sürgött-forgott, végezte a
háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: „Uram - méltatlankodott -, nem
törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy
segítsen nekem!” Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, sok mindenre
gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a
jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha.”
A Mária és Mártáról szóló történet sokszor
kihívást jelent nekünk. Jézus betér egy faluba és Márta befogadja házába. Márta
a maga módján elkezd gondoskodni Jézusról. Nincs ideje, hogy meghallgassa
Jézust, hiszen főznie kell. Húga azonban, Mária, az Úr lábához ül és teljes
figyelmét rá irányítja. Önmagában ez nem lenne baj, hiszen tudjuk, hogy egy
személy nem tehet meg mindent. Valakinek a vendéggel kell foglalkoznia,
miközben a másik elkészíti az ételt. Csak azért lesz baj belőle, mert Márta
elhanyagolva érzi magát, Mária nem segít neki, hanem „tétlenül” ott ül Jézus
lábánál. Irigykedik rá és előtérbe helyezi a munkát, ezért ráparancsol Jézusra,
hogy szóljon húgának. De Jézus nem teszi meg, hanem Máriát védi: „Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és
sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt
választotta, nem is veszik el tőle soha.” Jézus ezzel ráutal egy nagyon
fontos dologra: Szükség van egy kiegyensúlyozott életre, ami egyszerre aktív és
szemlélődő, cselekvésre és imádságra, lelki életre. Mária megértette, hogy most
mi a fontos. Máskor ő is segít. De tudta, hogy most van az imádságnak az ideje,
amit az Úrral akar tölteni. Ezt viszont nem veheti el tőle senki. Azt a
nyugalmat és békét, ami egy ilyen kiegyensúlyozott életből származik, nem
veheti el tőlünk senki.
Feladat a mai napra: Megfontolom időbeosztásomat. Időt szánok
mindenre, az imádságra és a munkára.