Lk 21,20-28 (elérkezett megváltásotok ideje)
Amikor azt látjátok, hogy Jeruzsálemet seregek
veszik körül, tudjátok, hogy bekövetkezett pusztulása. Akkor aki Júdeában van,
fusson a hegyekbe, aki a városban, meneküljön onnan el, aki pedig vidéken, ne
térjen oda vissza. Ezek a bosszú napjai lesznek, hogy beteljesedjék mind, ami
meg van írva. Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy
lesz a gyötrelem a földön, s az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Kard élén
hullanak el, és fogságba hurcolják őket, a pogány népek közé, Jeruzsálemet
pogányok fogják tiporni, míg idejük be nem teljesedik. Jelek lesznek a Napban,
a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek
között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek meghalnak a
rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői
megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagy
hatalommal és dicsőséggel. Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és
emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.”
A mai idézetben Jézus újra elég drasztikus képekkel beszél Jeruzsálem pusztulásáról
és az Emberfia eljöveteléről. Mi ennek a fő mondanivalója? Talán az, hogy a
keresztény embernek mindig van miért felemelnie a fejét. Bár a Földön történnek
rettenetes, szörnyű dolgok, de aki hisz Istenben, tudja, hogy a föld és az
emberiség nem a végleges pusztulás felé halad, hanem az Istennel való végleges
találkozás felé. „Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben,
nagy hatalommal és dicsőséggel.” A kereszténynek mindig van reménye, ő a remény
embere. Mert számára a világvége nem más, mint Krisztus második eljövetele
jelent, a megváltó végleges eljövetele és azért „elérkezett megváltásotok ideje”. Nem tudjuk, hogy ez a nap a mi
időnkben jön-e majd el. De az biztos, hogy mostani életünk nem halad más felé,
mint a Jézussal való találkozás felé. Ezért sem árt, ha már most figyelünk
Jézus szavára: „Nézzetek fel, és
emeljétek föl fejeteket – nézzetek rám”.
A mindennapokban is fel kell emelnünk a fejünket, különösen mikor már
nagyon önmagunkban és saját nehézségeinkben vagyunk elmerülve. Akkor is a
megváltásunk vár ránk: Krisztus. Velünk van, és valami mélyebb rálátást
szeretne adni önmagunkra, és a világra.
Feladat a mai napra: Ha látok valakit, aki lehorgasztja a fejét vagy
visszahúzódva él, megpróbálom felvidítani és jókedvre deríteni.