Róm 8,14-17 (A Fiú és a Szentlélek összefüggő küldetése)
Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a
szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a
fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! A Lélek maga
tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekei,
akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Előbb azonban
szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
„Az, akit az Atya a szívünkbe elküldött, Fiának Lelke (vö. Gal 4,6),
valóban Isten. Ő, az Atyával és a Fiúval egylényegű, elválaszthatatlan tőlük
mind a Szentháromság belső életében, mind az Ő világnak szóló
szeretet-ajándékában. De az Egyház hite, mely imádja az elevenítő, egylényegű
és elválaszthatatlan Szentháromságot, vallja a személyek megkülönböztetését is.
Amikor az Atya Igéjét küldi, a Lelkét is mindig küldi: összekapcsolt küldés ez,
melyben a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de elválaszthatatlanok.
Krisztus az, aki megjelenik, Ő a láthatatlan Isten látható Képmása, de a
Szentlélek az, aki kinyilatkoztatja Őt.” (KEK 689)
„Jézus "Krisztus", "fölkent", mert az Ő kenete a Lélek,
és mindaz, ami a Megtestesülés óta történt, ebből a teljességből következett,
(vö. Jn 3,34). Miután pedig Krisztus megdicsőült (vö. Jn 7,39) az Atyánál, a
maga részéről küldheti a Lelket azoknak, akik hisznek benne: Ő maga közli velük
dicsőségét (vö. Jn 17,22), azaz a Szentlelket, aki megdicsőíti Őt, (vö. Jn
16,14). Az összefüggő küldetés ezek után kiterjed azokra, akiket az Atya Fiának
Testében gyermekeivé fogadott: a fogadott fiúság Lelkének küldetése lesz, hogy
Krisztussal összekösse és Őbenne éltesse őket. A kenet (...) jelentése az, hogy
ne gondoljunk semmiféle távolállást a Fiú és a Szentlélek között; mert miként a
test bőre és az olaj kenete között sem az értelem, sem az érzékek semmiféle
köztes dolgot nem ismernek, így elválaszthatatlan a Fiú kapcsolata a
Szentlélekkel, annyira, hogy annak, aki Krisztust hittel meg akarja érinteni,
előbb a kenettel kell kapcsolatba kerülnie: nincs ugyanis olyan tag, amit ne
borítana a Szentlélek. Ezért a Fiú uralmának megvallása azokban születik meg,
akik a Szentlélekben fogadják be Őt, akikkel - amikor a hit által közelednek -
mindenfelől szembesiet a Szentlélek.” (KEK 690)
Milyen jó, hogy a Szentlélek ma is megújítja bennünk fogadott fiúságunkat,
és gyermeki bizalommal fordulhatunk az Atyához mindazzal, amit hordozunk a
szívünkben: örömeinkkel, nehézségeinkkel, fajdalmainkkal. „Köszönöm, hogy Abba,
Atyám vagy. Köszönöm, hogy szeretsz engem számodra nagyon kedves gyermekként.”
Feladat a mai napra: Ha ma nehézség vagy kihívás ér engem, kérem a
Szentlélektől, hogy Krisztussal kössön össze, úgy hogy Krisztussal együtt és
példája szerint élhessem az adott helyzetet.