Én 8,6-7; 2Kor 1,18-22 (a pecsét)
Tegyél a szívedre pecsétnek, mint valami pecsétet
a karodra! Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedély, mint
az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja.
Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, egész folyamok sem tudnák
elsodorni. Ha valaki háza egész vagyonát felkínálná is a szerelemért, azt is
kevesellnék!
A pecsét a kenethez hasonló
jelentésű szimbólum. Ahhoz, hogy jobban megértsük a pecsét szimbólumának a
jelentését, segíthet, ha szemünk elé tárjuk a pecsét három feladatát: az egyik,
hogy garantálja valamely tartalom titkosságát, sértetlenségét, a második, hogy
bizonyítja a tulajdont, a harmadik pedig, hogy érvényesít, hitelesít. A
pecséten, vagy pecsétgyűrűn szerepelni szokott tulajdonosának szimbolikus képe.
Átvitt értelemben tehát mit jelent ez számunkra, hogy az Atya minket is megpecsétel
a Szentlélekkel? A Katekizmus azt írja: „Krisztus az, akit "az Atya Isten
pecsételt meg" (Jn 6,26); és Benne az Atya minket is megpecsétel (vö Ef
1,13; 4,30). „Isten az, aki minket
veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket,
és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket” (2Kor 1,21-22). A pecsét (szphragidosz) képét, mivel a
Szentlélek kenetének letörölhetetlen hatását jelzi a keresztség, a bérmálás és
a papság szentségében, egyes teológiai hagyományokban e három,
megismételhetetlen szentség belénk nyomott, eltörölhetetlen
"karakterének" jelzésére használják.” (KEK 698) Ez azt jelenti, hogy
nem tudjuk visszavonni a szentségben kapott kegyelmet, ahhoz hasonlóan, ahogyan
egy megpecsételt levélen mindig rajta marad a tulajdonos jelképe, még akkor is,
ha a pecsétet feltörték. Az is Isten gyermeke marad, aki hivatalosan „kilépett
az Egyházból”, ahogyan ez bizonyos országokban előfordul, amikor valaki már nem
akar az Egyházhoz tartozni és az egyházadót fizetni. Ma köszönjük meg a
Szentháromságnak ezt a belénk nyomott eltörölhetetlen „karaktert”, hogy
visszavonhatatlanul az Övé vagyunk, hogy Hozzá tartozunk. Hagyjuk, hogy a
Szentlélek újra azt az irántunk való kívánságát fejezze ki: „Tégy engem, mint
pecsétgyűrűt a szívedre, mint pecsétnyomót a karodra.” Hagyjuk, hogy
halhatatlan szeretettel pecsételje meg szívünket.
Feladat a mai napra: Gondolkozom azon, hogyan
tudnám megmutatni a mai napon Istenhez való tartozásomat.