Bölcs 7,7-9.13-16 (Irigység nélkül adom tovább, hisz kifogyhatatlan
kincs)
Ezért könyörögtem, és megkaptam az okosságot;
esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. Többre becsültem a jogarnál és
a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot. A
fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba. Csalárdság nélkül
sajátítottam el, irigység nélkül adom tovább, nem rejtem el gazdagságát. Hisz
kifogyhatatlan kincs az emberek számára. Akik szert tettek rá, megszerezték
Isten barátságát, mert ajánlották őket a fegyelem adományai. Adja meg nekem az
Isten, hogy bölcsen beszéljek, és ahhoz méltóan gondolkodjam, aminek részese
lettem! Mert ő irányítja a bölcsességet és vezeti a bölcset. Hiszen a kezében
vagyunk mi magunk, a szavaink, egész értelmünk és minden ügyességünk.
Egy drága
kincset általában nem szoktak bárhol tartani, hanem különleges helyen őrzik
azt, nehogy ellopják. Akinek anyagi kincse van, félnie kell, hogy elveszik
tőle. Jézus már figyelmeztetett erre: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a
földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak.”
(Mt 6,19). Azonban vannak más fajta kincsek, amelyek miatt nem kell félnünk,
hogy elkallódnak vagy elveszik tőlünk. Ilyen kifogyhatatlan kincsről beszél a
Bölcsesség könyve. Az imádságban a Bölcsesség könyvének írója ezt a kincset
kérte Istentől: „Ezért
könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség
lelke.” Nagyra becsüli ezt mint Isten ajándékát; számára nagyobb kincs a
bölcsesség bármilyen földi gazdaságnál. Bár számára nagyon drága, mégsem akarja
kizárólag magának megtartani. Másokkal kívánja megosztani: „Csalárdság nélkül sajátítottam el, irigység
nélkül adom tovább, nem rejtem el gazdagságát.” Azt szeretné, hogy mások is
felismerjék kincsükként a bölcsesség lelkét, hiszen az bevezet bennünket az
Istennel való barátságba. Mivel neki jó ebben az Istennel való kapcsolatban
élni, nem akarja ezt visszatartani másoktól. Tudja, hogy ugyanúgy őrzi ezt az
Istennel való kapcsolatot akkor is, amikor másokkal is megosztja. A mai
imádságban Isten arról szeretne beszélgetni velünk, hogy milyen kincsnek
tekintjük a vele való barátságot? Mennyire élünk annak tudatában, hogy Isten
kincseit nem veszíthetjük el, ha megosztjuk azokat? Ez a szeretetnek a
dinamikája: „A szeretet soha el nem múlik.” (1Kor. 13,8). A szeretet kifogyhatatlan kincs, és Isten maga ez a
szeretet. Ismerjük meg jobban ma és ennek a hétnek a során Isten kincseinek ezt
a dinamikáját.
Feladat a mai napra: Kérem, hogy a Szentlélek - a
bölcsesség lelke - világosítson meg, ki lenne az a személy, akivel
hitemről beszélgetni tudnék.