XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. szeptember 24., szombat

Szeptember 24.



Zsolt 22,28-32                   (az Úré a királyság)
A föld határai erről emlékeznek és az Úrhoz térnek mind. Leborul előtte a pogányok minden törzse, hiszen az Úré a királyság, ő uralkodik a népeken.
Csak őelőtte borul le a földnek minden hatalmassága, előtte hajolnak meg mind, akik a porba visszatérnek, és lelkem neki fog élni. Nemzetségem neki fog szolgálni. Az Úrról beszélnek majd az eljövendő nemzedéknek, igazságosságát hirdetik a jövő népének: ő vitte ezt végbe.

A zsoltár utolsó versei jövendölés jellegűek. A zsoltáros a népek megtérését és Isten egyetemes királyságát jövendöli meg. Az Úr, Izrael Istene, lesz minden nemzetnek, a pogányok minden törzsének is az Ura, és minden ember el fogja ismerni őt, mint Urát és királyát. Ennek az elismerésnek a jele az, hogy leborulnak és meghajolnak előtte. Még azok is, akik nem maradtak életben: már leszálltak a porba, a halottak hazájába. Itt már áttöri a zsoltár az ószövetségi hívek hitének korlátait, és hirdeti, hogy az elhunytak is dicsérni fogják Istent. Ez a holtak feltámadásába vetett hit az ószövetségben kifejezetten csak a Krisztus előtti utolsó két században jelent meg. A keresztény hit fényében, Krisztus és az ember feltámadásába vetett hit fényében, mélyebb értelmet kapnak a zsoltár szavai. A föld határai erről emlékeznek és az Úrhoz térnek mind.” Miről fognak emlékezni? Krisztus, Isten Fia és a Megváltó szenvedéséről, haláláról és feltámadásról. Ez pedig a megtérést készíti elő az ember szívében. „Isten felmagasztalta (Krisztus Jézust), és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.” (Fil 2,9-11) Több embertől hallottam már olyat, hogy olyan eseményről számoltak be, amikor belső indíttatásra le kellett borulniuk, térdet kellett hajtaniuk egy templomban vagy a Megfeszített előtt. Kérjük ma a Szentlélektől, hogy vezessen el minket arra, hogy teljes szívünkkel és lényünkkel Jézus Krisztust, mint Urunkat megvalljuk.
Feladat a mai napra: Kifejezem tiszteletemet Jézus Krisztusnak.