Október 4.

Zsolt 148                            (az ember dicsérje a teremtő Istent)

¹(Alleluja!) Dicsérjétek az Urat a mennyből, dicsérjétek a magasságban!
²Dicsérjétek, angyalai mind, dicsérjétek, égi seregek!
³Dicsérjétek, nap és hold, dicsérjétek, fénylő csillagok!
⁴Dicsérjétek, egeknek egei, dicsérjétek, minden vizek az ég felett!
⁵Dicsérjék az Úr nevét, mert az ő parancsára lettek!
⁶Odaállította őket minden időkre, törvényt szabott nekik, amely el nem évül.
⁷Dicsérjétek az Urat a földről, tengeri szörnyek és tenger mélységei!
⁸Tűz és jégeső, felhő és hó, dübörgő viharok, melyek akaratát teljesítitek.
⁹Mind ti hegyek és halmok, gyümölcsfák és mind ti cédrusok.
¹⁰Mind ti erdei és mezei állatok, mászó férgek és szárnyas madarak.
¹¹Föld királyai és mind ti nemzetek, fejedelmei és bírái a földnek.
¹²Mind ti ifjak és leányok, öregek és gyermekek.
¹³Mindnyájan dicsérjétek az Úr nevét, mert egyedül az ő neve magasztos! Fönsége felülmúlja az eget és a földet, fölemelte népe fejét.
¹⁴Dicsőségére válik mindenkinek, aki hűséges hozzá. Izrael fiainak, a népnek, amely közel van hozzá.

„ A zsoltárok gyakran buzdítják az embert, hogy dicsérje a teremtő Istent: „Ő teremtette a földet a vizek fölé, mert szeretete örökké tart” (Zsolt 136,6). De a többi teremtményt is biztatják, hogy dicsérjék: „Dicsérjétek, nap és hold, dicsérjétek, fénylő csillagok! Dicsérjétek, egek egei, dicsérjétek, minden vizek az ég felett! Dicsérjék az Úr nevét, mert az ő parancsára lettek!” (Zsolt 148,3-5). Nemcsak Isten erejének köszönhetően, hanem az ő színe előtt és vele együtt létezünk. Ezért imádjuk őt.” (Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája, a közös otthon gondozásáról 72)

Feladat a mai napra: Saját szavaimmal megfogalmazok teremtő Istenemnek egy dicserő zsoltárt – akar le is írhatom.