XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. november 18., péntek

November 18.



1 Kor 11,23-26                  (Az Oltáriszentségben jelenlévő megtestesült Fiúhoz csatlakozva az egész kozmosz hálát ad Istennek)
23Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, 24hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” 25Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre.” 26Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.

236. A teremtett valóság az Oltáriszentségben találja meg legnagyobb felmagasztalását. A kegyelem, mely általában érzékelhető formában nyilvánul meg, bámulatos kifejeződést nyer, amikor maga Isten – emberré válva – odáig megy el, hogy étellé teszi magát teremtménye számára. Az Úr a megtestesülés misztériumának csúcspontján egy anyagdarabon keresztül akart eljutni lényünk legmélyébe. Nem felülről, hanem belülről, hogy saját világunkban találkozhassunk vele. Az Eucharisztiában már megvalósult a teljesség, s ez az univerzum éltető középpontja, a szeretet és az élet kiapadhatatlan, túlcsorduló forrása. Az Oltáriszentségben jelenlévő megtestesült Fiúhoz csatlakozva az egész kozmosz hálát ad Istennek. A szentmise ugyanis önmagában egy kozmikus szeretetet kifejező cselekmény: „Igen, kozmikus! Mert ha a szentmisét egy vidéki templomocska kicsi oltárán mutatjuk is be, mindig bizonyos értelemben a világ oltárán mutatjuk be” (II. János Pál pápa, Ecclesia de Eucharistia enciklika, 8). Az Eucharisztia összeköti az eget és a földet, átfogja és áthatja az egész teremtést. A világ, mely Isten kezéből került ki, boldog és teljes imádásban tér vissza hozzá. Az eucharisztikus kenyérben a „teremtés az istenivé válás, a mennyei lakodalom, a Teremtővel való egyesülés felé irányul” (XVI. Benedek pápa). Ezért az Eucharisztia fény és motiváció forrása környezetért való aggódásunk számára is, és arra késztet minket, hogy az egész teremtett világ őrei legyünk. (Ferenc pápa „Áldott légy” kezdetű enciklikájából, a közös otthon gondozásáról)
Feladat a mai napra: Tudatosan élem a következő szentmisén az Eucharisztia kozmikus dimenzióját.