Péld 6,20-23; 22,6 (A család az átfogó képzés helye)
20Fiam, tartsd hát meg apádnak
parancsát, ne vedd semmibe anyád tanítását! 21Egyszer
s mindenkorra kösd a szívedre, és akaszd a nyakadba. 22Vezessen
jártadban-keltedben, amikor alszol, virrasszon fölötted, ha meg fölébredsz,
beszélgessen veled. 23Mert a parancs
lámpás, fény a tanítás, életre vivő út az intelem s a feddés.
6Mutasd meg a fiúnak, melyik
úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz.
213. A nevelésnek különböző területei
vannak: az iskola, a család, a hírközlő eszközök, a katekézis stb. A jó iskolai
nevelés már a kora gyermekkorban olyan magvakat hint el, amelyek egy egész
életen át gyümölcsöket hozhatnak. De szeretném hangsúlyozni a család központi
szerepét, mert a család „az a hely, ahol az élet, Isten ajándéka megfelelő
fogadtatásra találhat és védelmet kaphat a számos reá leselkedő támadással
szemben; az a hely, ahol a helyes emberi fejlődés igényével bontakozhat ki. A
halál kultúrájával szemben a család az élet kultúrájának a helye” (II. János
Pál pápa, Centesimus annus enciklika, 39). A családban lehet gyakorolni a
szeretet és az életről való gondoskodás elsődleges szokásait, mint például a
dolgok helyes használatát, a rendet és a tisztaságot, a helyi ökoszisztémák
tiszteletét és minden teremtett lény védelmét. A család az átfogó képzés helye,
ahol a személyes érettség különböző szempontjai – szorosan kapcsolódva
egymáshoz – kibontakoznak. A családban tanulunk meg kérni, nem kényszeríteni,
„köszönömöt” mondani, vagyis a kapott dolgok szívből jövő értékelését
kifejezni, az agresszivitást és a mohóságot uralni, és bocsánatot kérni, ha
kárt okoztunk. Ezek az őszinte udvariasságot kifejező kis gesztusok segítik a
közös élet kultúrájának és a bennünket övező valóság iránti tisztelet
kultúrájának építését. (Ferenc pápa „Áldott légy” kezdetű enciklikájából, a
közös otthon gondozásáról)
Feladat a mai napra: Kifejezem hálámat azokért az értékekért, amiket
otthon tanultam.