XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. február 27., hétfő

Február 27.



Jn 15,9-14.17                    (Úgy szeretni, ahogyan Jézus szeret)
Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. .... Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást!

A mai idézet bizonyára Jézus legismertebb szavait közvetíti. Jó lenne, ha - bár ismerős az idézet - hagynánk, hogy azt maga Jézus magyarázza meg újból. Mi volt és mi van a szívében, amikor e szavait mondja? Próbáljunk meg mélyebben belehallgatni szavába, és megérteni a szeretetre való meghívását. Szeressétek egymást! Sokan azt mondják, hogy számukra a szeretet parancsa túlzottan nehéznek tűnik. Talán mi is tapasztaltuk már, hogy a szeretetünk határokat, korlátokat ért el, többet már nem tudtunk szeretni, mintha elfolyt volna belőlünk a szeretet. Igaz, ha csupán saját erőnkből próbálunk és akarunk szeretni, hamar belefáradunk a szeretetbe, mert önmagunkból nem tudunk annyi szeretetet adni, amennyit sokszor szeretnénk. Jézus sem kéri ezt tőlünk. Nem várja, hogy egyedül valósítsuk meg szeretet-parancsát. Ezért, mielőtt megbízza tanítványait azzal, hogy szeressék egymást, kéri tőlük: „Maradjatok meg szeretetemben.” A szeretet forrását Jézus Krisztusban találjuk meg, nem önmagunkban. Ahhoz, hogy tudjunk úgy szeretni, ahogyan Jézus ezt kéri tőlünk, szeretetében kell maradnunk. Olyan kapcsolatban kell vele élni, amely mindig aktuális. Így tudunk szeretni és vele együtt folytatni szeretete áramlását. Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Jézus itt azonban nem csupán a múltban történt szeretetről beszél, hanem olyan szeretetről, amelyet most is tapasztalhatunk. Szeretete aktuális, nem múlik el. Egyértelmű ez, amikor Jézus az Atya szeretetére utal, jelen időben beszél: Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Be akar vonni bennünk ugyanabba a szeretetbe, amely él az Atyával. Mit érzünk a szívünkben Jézus iránt, ha ma ezt újra megfontoljuk? Fejezzük ki Jézusnak imádságban.
Feladat a mai napra: Kiválasztok magamnak egy olyan éneket, amely abban tud segíteni, hogy Jézus szeretetében maradjak a mai napon. A nap folyamán ismételve énekelem.

2017. február 26., vasárnap

Február 26.



Iz 49,14-15; 1Kor 4,1-5; Mt 6,24-34
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is. Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy mit együnk? vagy: mit igyunk? vagy: mibe öltözzünk?! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségtek van. Ti mindenekelőtt az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket is mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja.

A mai vasárnapon egy újabb tanítást hallhatunk a Hegyi Beszédből. Jézus arra biztatja hallgatóit és tanítványait, hogy Istennek és az Ő országának szolgáljanak, és majd megadja mindazt, ami az élethez szükséges. „Ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál?” Olyan szívre hatóak Jézus szavai. Velünk is hányszor előfordul, hogy aggodalmaskodunk valami miatt, akár a megélhetés, akár a munkahely, akár egy ügynek a kimenetele miatt, vagy akár csak azért, hogy sikerül-e majd mindent végbevinni, amit egy napra elterveztünk. Pedig Jézus szerint az aggodalmaskodás teljesen fölösleges, hiszen maga az Isten gondoskodik arról, aki Benne bízik és a tanítása szerint él.
Izrael népe sokszor panaszkodott Istenre: „Elhagyott az Úr! Megfeledkezett rólam!” Isten azonban azt válaszolja neki: „De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétől? De még ha ő megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad!” Be kellett vallania, hogy még a legkeményebb időkben sem szenvedett hiányt. „Negyven esztendeig nem kopott le rólad a ruha és nem dagadt meg a lábad. Ismerd el szívedben, hogy az Úr, a te Istened úgy nevelt, ahogy az ember a fiát neveli. Tartsd meg tehát az Úrnak, a te Istenednek parancsait: járj az ő útjain és féld!” (MTörv 8,4-6). Mennyire fontos, hogy mi is visszatekintsünk az életünkre és meglássuk azt, hogyan viselte Isten életem és családom gondját. Sokszor az a nehéz, hogy nem ismerjük fel Isten gondoskodását! Nem az égből hullatja ránk a mannát, mint a pusztában az izraelitáknak, hanem családtagjaink, rokonaink és barátaink által tesz jót velünk, de sokszor akár idegenek által is, akik szeretettel fordulnak felénk, és segítenek nekünk. Nemde Isten küldte őket nekünk, mert látta gyötrődésünket? Ezért mondja Jézus: „Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy mit együnk? vagy: mit igyunk? vagy: mibe öltözzünk?! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségetek van. Ti mindenekelőtt az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket is mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja.” Az egyetlen, ami fontos: az Isten országa, és az ő igazsága. Isten országa pedig nem más, mint a szeretet.
Feladat a mai napra: Keressük ma a szeretet útját, az egymással való törődés, az egymás mellett döntés és kitartás útját, a kiengesztelődés és megbocsátás útját... és Isten gondoskodni fog a holnapunkról.

2017. február 25., szombat

Február 25.



Lk 12,35-46                       (A szeretet gondnokai vagyunk)
Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Legyetek ti is készen, mert olyan órában, amikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.” Péter megkérdezte: „Uram, ezt a példabeszédet csak nekünk mondod, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendelt, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, ha megérkeztekor ura ilyen munkában találja. Mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: Uram csak sokára tér vissza – és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik – akkor ennek a szolgának az ura olyan napon érkezik meg, amikor nem várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja.
Jézus egy gyönyörű képet használ arra, hogy mit is jelent egészen szeretetnek lenni: Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. A szeretet mindig a valóságos életvitelben mutatkozik meg, egy olyan életvitelben, amely egyértelmű, egyenes és tiszta. Érdemes kicsit elidőzni azon a képen, amit Jézus elénk tár. A szolga képe, aki urának érkezésére vár: rendezett a kinézete, a ruhája, éber, figyelmes. Szíve arra fókuszál, aki érkezni fog. Aki érkezni fog pedig az, akihez tartozik, és aki előtt majd számot kell adnia, akinek nem mindegy, hogy a szolga hogyan él. Szigorú, de ugyanakkor jóságos. Korrekt és nagylelkű, becsületességet vár és maga is megbecsül. Tisztelettel, méltósággal bánik szolgájával, személyként kezeli őt: bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. A hűséges, engedelmes szolgának nem kell félnie ura érkezésétől. Bőséges jutalomban fogja őt részesíteni. A legnagyobb jutalom pedig az, hogy az Úr részt ad saját boldogságából: Menj be urad örömébe! (Mt 25,21). Örülök neked! Ha egészen kibontakozunk a szeretetben, mint Jézus, akkor ránk is igazak azok a szózatok, amiket a Mennyei Atya Jézusról mondott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17,5). „Mert az Atya maga is szeret titeket, mivel ti is szerettetek, és hittétek, hogy az Atyától jöttem.” (Jn 16,27). „Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.” (Jn 14,21). A szeretet tökéletességének útja és kifejezése az evangéliumi tanácsok útja, az engedelmesség, a tisztaság és a szegénység.
Isten akkor is szeret minket, ha hűtlenek vagyunk. Hiszen nem tud nem szeretni. Önmagát nem tagadhatja meg. Igazságossága azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a szolga életvitelét. „Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7,21). Aki nem szeret, önmagát zárja ki a szeretet közösségéből. „Ezáltal elszigeteli magát az élet Forrásától, és olyanná válik, amint aki visszafordul a semmi felé, amelyből teremtetett. A halál szolgájává válik. Amikor egy személy elfordul Istentől, elidegenedik saját természetétől, pusztítania, elzárkóznia kell a másiktól ahhoz, hogy belső békéjét biztosítsa. A szeretet helyét a szenvedélyek veszik át. Az emberi természet személytelenné válik, leigázza az embert, és a halálba fojtja. Az életadó Kereszt kegyelme által azonban az ember megkapja azt a képességet, hogy a halál minden helyzetét a feltámadás helyzetévé alakítsa át.“[1] Mindig lehetőségünk van arra, hogy megtérjünk, bűnbánatot tartsunk, felvegyük keresztünket és elkezdjünk őszintén és hitelesen szeretni. „Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait. A gondnokoktól természetesen egyet követelnek meg: hogy hűségesnek bizonyuljanak.” (1Kor 4,1-2).
Feladat a mai napra: Arra törekszem a mai napon, hogy hűséges és fegyelmezett legyek feladataim elvégzésében, mint az a szolga, aki hazavárja urát. Szívem Isten lakhelye.


[1] Olivier Clement. Kérdések az emberről. Bizantinológiai Intézet Alapítvány. Budapest 2004. 15-16.

2017. február 24., péntek

Február 24.



Róm 13,8-12                      (A törvény tökéletes teljesítése a szeretet)
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az időt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívők lettünk. Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.
Jogállamban élünk. Emberi társadalmunk csak úgy tud működni, hogy törvénykönyvek szabályozzák az együttélést, az egymáshoz való viszonyulást, az egymással való bánásmódot. A jogállam egyik ismérve, hogy a bíróság és a törvény előtt mindenki egyenlő. Mindenki köteles a törvényeket betartani, és az állam feladata, hogy erre odafigyeljen, s ha szükséges, ki is kényszerítse, illetve a törvényszegést a megfelelő intézkedéssel megbüntesse. Különben mindenki azt csinálná, amit akarna, és széthullana az állam, az élet lehetetlenné válna. Az ember abban különbözik az állattól, hogy szabad akarata van. Eldöntheti, hogy jót vagy rosszat akar cselekedni. Az ember személyes szabadsága azonban nem abszolút jog. Csak addig tart, amíg azzal másokét nem korlátozza. Szt. Pál idejében sem volt ez más. Pál maga is szenvedélyes törvényűző volt. Azt hitte, hogy úgy tudja Istent a legjobban szeretni, ha aprólékosan ügyel a törvény betartására saját és embertársai életében is. A törvény betartása azonban még nem jelenti azt, hogy kiteljesedünk istenképiségünkben, hiszen lehet akár szívtelen dolog is, amint ezt Pál életében láthatjuk. Hogy Istennek ez mennyire nem tetszik, azon láthatjuk, hogy Pált is megállítja, és szembesíti pusztító ügyködéseivel. Pál mélységesen rádöbbent arra, hogy nem a törvény betartása üdvözít, hanem csak a szeretet. A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. A szeretet fölött nincs törvény. Ugyanakkor a szeretet sosem önkényes. Alapja a törvények betartása. Ha valóban kibontakoznánk Istenhez való hasonlóságunkban, és úgy szeretnénk, mint ő, akkor minden törvény fölöslegessé válna, mert a szeretet mindig vissza tudja tartani saját kívánságait, hogy a másik javát szolgálja. Saját szükségleteit pedig úgy elégíti ki, hogy ezzel másokban ne okozzon kárt. A szeretet nem ismer sem önzést, sem önpusztítást. Pál arra hív, hogy legyünk józanok és ismerjük fel az időt. Ne ússzunk a világ árjával! Ha a lényünk szeretet, akkor gondoljuk át, mit is jelent a mai körülmények között, ott ahol lakom, Magyarországon, az Európai Unió tagjaként igazán szeretni, Isten módjára szeretni, hogyan lehetek építő tajga? Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.
Feladat a mai napra: Elbeszélgetek családommal, barátaimmal, vagy közösségemmel arról, hogy mit is jelent a mai világban kereszténynek lenni, Isten módjára szeretni. Átgondolom, és megpróbálom egy konkrét lépéssel meg is valósítani a mai napon.

2017. február 23., csütörtök

Február 23.



Ef 4,31-5,2                         (Legyetek Isten követői a szeretetben)
Legyen távol tőletek minden keserűség, indulat, haragtartás, szóváltás, káromkodás és minden egyéb rossz. Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. Mint Isten kedves gyermekei, legyetek az ő követői és éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk jó illatú áldozati adományként az Istennek.
Azért élünk, hogy szeressünk. A szentek nagyszerű életpéldái sok inspirációt adhatnak nekünk, hogy mit is jelent szeretni. Kis Szent Teréz például megértette, hogy Jézus a szeretetnek jobban örül, mint a hősies cselekedeteknek. A kicsi gyermek bizalmával és teljes önátadásával Jézus karjaiba vetette magát, s minden apró alkalmat megragadott a szeretet megélésére, különösképpen az a nővértársa iránt, akit a legnehezebben tudott elviselni. Mottója az lett, hogy „az Egyház szívében a Szeretet leszek, s így minden leszek!" Az ember azt gondolhatná, hogy bezzeg egy kolostorban könnyű dolga van egy szerzetesnek. A legnehezebb azonban mindig azokat szeretni, akiket nagyon közel állnak hozzánk. Ez egy kolostorban éppen olyan nehéz, mint egy családban. Mindig akad olyan ember, akinek szokásait vagy tulajdonságait nehezen tudjuk elviselni, vagy aki iszonyatosan sértő tud lenni, amikor éppen rossz passzban van. A nehéz benne az, hogy el kell viselni a közelségét. Az idegent könnyen távol tartjuk magunktól, de szeretteink viselkedése átjárja egész testünket-lelkünket, a ház minden csücskét. A haragtartás, rosszindulat, egymás sértegetése bizony néha nagyon kibírhatatlan tud lenni. És sokszor mi magunk is terjesztjük ezt az atmoszférát. Könnyebb kimondani, hogy megbocsátunk a másiknak, mint elfelejteni a tettét. És legközelebb lehet, hogy már tartunk attól, hogy ismét sértegetni fog. Minden sértéssel csorbul a bizalom is. Nehezek Szent Pál szavai. Akarunk szeretni, de néha olyan lehetetlennek tűnik a helyzet. Mégis: azért élünk, hogy szeressünk! A szeretet az egyetlen „sport”, amit sosem szűnhetünk meg űzni. A szeretet a lényünk, és mindig leleményes, mert Isten szeretete is leleményes. Ha engedjük, hogy Jézus mindig újra megfürdessen minket szeretetében és könyörületességében, akkor képessé tesz minket is arra, hogy az „ellenségben” meglássuk az „irgalmunkra szoruló nyomorultat”, hogy a szúrásokra szelídséggel válaszoljunk, a haragtartást humorral oldjuk fel, a rosszindulatú vádakat pedig hálatelt megbecsüléssel a másik legapróbb figyelmessége iránt. A szeretet mindig megtalálja útját, ha szeretni akar, akárcsak egy mosoly, egy őszinte ölelés/simogatás, egy apró figyelmesség gesztusával. A szeretet mindig szeretni akar, és csak szeretni akar, és ebben még a halál sem akadályozhatja meg. Kis Szt. Teréz élete utolsó pillanataiban mondta: „Érzem, hogy nyugalomra térek... De leginkább azt érzem, hogy elkezdődik küldetésem, hogy megszerettessem a Jó Istent úgy, ahogyan én szeretem, hogy az én kis utam a lelkeknek adjam. Ha a Jó Isten meghallgatja kívánságaim, mennyországom a földön fog eltelni a világ végéig. Igen, mennyei boldogságom az lesz, hogy jót teszek a földön". Én is akkor leszek boldog, ha teljesen szeretetté válok.
Feladat a mai napra: Átgondolom, hogyan válhat ma minden, amit csinálok, a szeretet kifejezésévé. Különösképpen a szeretteim iránt megpróbálok leleményes lenni a szeretetben, és arra törekedni, hogy örömöt okozzak nekik.