Lev 19, 1-2. 17-18; 1 Kor 3, 16-23; Mt 5, 38-48
Abban
az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy a régieknek ezt
mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne
szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől,
tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add
oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira.
Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle. Hallottátok, hogy
ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom
nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek
benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy
gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra
egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak
azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem
teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az,
amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan
tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!
Gyermekkorunktól kezdve ismerjük a szeretet parancsát, mégis újra és újra
fel kell tennünk magunknak a kérdést: most jól szeretem-e a másik embert? A mai
vasárnapi evangélium a szeretet mértékéről szól: „Ti legyetek olyan
tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!” Az Atyaisten
szeretete a szeretet mértéke. Az Atya szeretetéhez az irgalmasság és a
megbocsátás is hozzátartozik. Ilyen módon szeretett Jézus, Benne megvalósult az
Atya tökéletes szeretete. Ő szerette ellenségeit, és minden emberhez Isten
szeretetével fordult. Jézus tőlünk, tanítványaitól is azt kívánja, hogy így
szeressünk. Ha az életünkre, a családjainkra tekintünk, vajon ez az a mérték,
amivel szeretünk? Különbözik-e a mi szeretetünk a nem hívőkétől? „Ha ugyanis
csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem
teszik meg ezt a vámosok, a pogányok is?” Ha a családban csak annyit
teszek, amennyit a másik tesz velem („szemet szemért”), valójában nem
szeretetről van szó. Vagy ha a családban egy sértő szó, egy félreértés miatt
nem vagyunk képesek megbocsátani és szeretettel újra a másik felé fordulni,
akkor ott nincs keresztény szeretet. Pedig Szent Rita és más szentek példája is
mutatja, hogy lehetséges az igazi szeretet nehéz helyzetekben is. A szeretet
több mint érzés: a szeretet döntés. Azzal a szeretettel kell egymást
szeretnünk, amellyel Jézus szeret. Csak így lesz hiteles a szeretetünk mások
előtt is. Ahogyan az egyik egyházatya, Aranyszájú Szent
János mondta: „A pogányok számára semmi
nem annyira megbotránkoztató, mint ha nálunk a szeretet hiányzik.” Legyenek
az otthonaink a szeretet otthonai. Boldog Teréz anya szavai a családoknak is
szólnak: „A
világban olyan sok a gyűlölet és a széthúzás…. A mi házainkban különleges módon
valósítsuk meg a szeretetnek és az egységnek az igazi közösségeit, és így
győzzük le ezt a gyűlöletet. A szeretet otthon kezdődik. Minden azon múlik,
hogyan szeretjük egymást. A közösségeitek éljenek ebben a szeretetben, és
mindenhol, ahol jártok, árasszátok szét az Ő szeretetének illatát. Ne féljetek
addig szeretni, amíg az fáj, mert Jézus is így szeretett.”
Feladat a mai napra: Szeretettel fordulok családtagjaim felé.
Nem csak azt teszem meg készségesen, amit kérnek, de kérés nélkül is
észreveszem nehézségeiket és segítségükre vagyok.