Zsolt 27, 4-11
Világosságom és üdvösségem az Úr
- kitől félnék? Életem oltalmazója az Úr - kitől rettegnék? Ha rám törnek a
gonoszok, hogy elemésszék testemet, elleneim és ellenségeim megtántorodnak és a
földre zuhannak. Ha hadsereg áll is velem szemben, szívem akkor sem remeg. Ha
harcra kelnek ellenem, akkor is bizakodom... Egyet kérek az Úrtól, csak egy a
vágyam: hogy életem minden napján az Úr házában lakjam. Hogy élvezhessem az Úr
édességét, és szemlélhessem szent templomát. A bajnak napján elrejt hajlékában,
megvéd sátrának oltalmában, és sziklára állít engem. Ezért magasra emelhetem
fejem, ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Hajlékában dicsőítő áldozatot
mutatok be, hangszeren játszva énekelek az Úrnak. Uram, halld meg hozzád kiáltó
szavam, könyörülj rajtam és hallgass meg engem! Szívem ezt sugallta:
"Keresd tekintetét!" Uram, a te arcodat akarom keresni. Ne rejtsd el
előlem arcodat, ne taszítsd el szolgádat haraggal! Te vagy oltalmazóm, ne
utasíts vissza, Istenem, megmentőm, ne hagyj el végképp! Ha apám, anyám el is
felednének, az Úr akkor is fölemelne. Uram, mutasd meg ösvényedet, s
ellenségeim miatt vezess sima úton!
A lelkigyakorlat elején fontos időt szakítanunk az
imádságra és annak a módját keresnem, hogy bensőleg lecsöndesedjek. Amikor
ugyanis az ember elhatározza magának, hogy csöndben akar lenni, és az Úrra akar
figyelni, sokszor millió gondolata támad. Ne foglalkozzunk ezekkel a
gondolatokkal, szeretettel nézzünk rájuk, és helyezzük őket az Úr kezébe. Aztán
olvassuk el még egyszer a fönti zsoltárt.
A zsoltáros először felszítja magában
istentapasztalatát: Isten számára világosság, üdvösség, oltalmazója. Bármilyen baj
történjék vele, akkor is bizakodik. És én? Számomra ki az Isten? Hogyan
nevezném őt saját tapasztalataim alapján?
Aztán egy nagyon fontos dolgot tesz: kifejezi
vágyát. Egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam: hogy életem minden napján
az Úr házában lakjam... Tegyük mi is a mai napon! Fogalmazzuk meg Isten iránti
vágyunkat. A lelkigyakorlat elején mit szeretnék kérni az Úrtól?
A zsoltáros felszítja hitét, tudja, hogy az Úr fog
cselekedni, nem fogja őt cserben hagyni: A bajnak napján elrejt hajlékában,
megvéd sátrának oltalmában, és sziklára állít engem. És végül hallgat a
szíve mélyén megfogalmazódó üzenetre: "Keresd tekintetét!" – Uram,
a te arcodat akarom keresni. A lelkigyakorlat kezdetén ezt a felszólítást
kapjuk: Keresd tekintetét! Alakítsuk úgy a napunkat, hogy miközben csináljuk a
dolgunkat, keressük tekintetét, jelenlétét az életünkben.
Feladat a mai napra: Ráírom egy cédulára: „Keresd tekintetét!” és kiteszem
arra a helyre, amit leggyakrabban látok, hogy figyelmeztessen elszántságomra.