XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. július 11., kedd

Július 11.



Lk 7,11-17           (Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve)
Történt, hogy Naim városába ment. Vele tartottak tanítványai és mások is igen sokan. Amikor a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egy özvegy asszony egyetlen fiát. Elég nagy tömeg kísérte a városból. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!” Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának. Mindnyájukat elfogta a félelem, és magasztalták Istent ezekkel a szavakkal: „Nagy prófétánk támadt”, és: „Meglátogatta népét az Isten.”S a hír elterjedt egész Júdeában és a környéken is mindenfelé.

Bár ez az idézet sokszor: „A naimi ifjú feltámasztása” címet viseli, Jézus érdeklődésének központjában nem annyira a fiú áll, mint édesanyja, az özvegyasszony. Átérezte helyzetét: már nem él a férje, és most meghalt az egyetlen gyermeke is. Abban az időben ez azt jelentette, hogy senki sem fog gondoskodni róla, nehéz lesz számára a túlélés, az emberi jóindulatnak lesz kiszolgáltatva. Fiával együtt tehát, számára a biztos jövő is meghalt. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve. Jézus nem volt közömbös nehéz helyzete iránt, segíteni akart rajta. Magához ragadta a kezdeményezést, nem az asszonytól várta, hogy segítséget kérjen. Jézus a hatalmát, amelyet az Atyától kapott, az emberek szolgálatára használta fel. Nem azt akarta megmutatni, hogy arra is képes, hogy a halottakat feltámassza, nem kereste ezeket a helyzeteket, hogy azután a tömeg imádja őt. Az özvegyasszony reménytelen szituációján akart változtatni. A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának. És ezzel visszaadta anyjának a reményt. Átvitt értelemben az özvegyasszony reménye is életre kel, hiszen új jövőt adott neki. „Meglátogatta népét az Isten.” Az emberek ebben az eseményben a jövendölés beteljesedését látták.
Feladat a mai napra:  Milyen reménytelen helyzetek vannak az életemben? Hol nem látom a jövőt? Ezekkel fordulok Jézushoz.