XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. július 31., hétfő

Július 31.



Lk 9, 18-22                        (Kinek tartanak engem az emberek?)
Amikor egyszer egyedül imádkozott, csak tanítványai voltak ott vele, megkérdezte tőlük: "Kinek tartanak engem az emberek?" Ezt válaszolták: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van aki Illésnek, mások szerint a régi próféták közül támadt fel valaki." Most hozzájuk fordult: "Hát ti?" Péter válaszolt: "Az Isten Fölkentje vagy." Rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. "Mert - mondta - az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, főpapok és írástudók nem ismerik el, megölik, de harmadnap feltámad."
A mai evangélium, Jézus imádságának színhelyére vezet el minket. Lukács ugyanis így kezdi: Amikor egyszer egyedül imádkozott, csak tanítványai voltak ott vele, megkérdezte tőlük: "Kinek tartanak engem az emberek?" Felmerülhet bennünk a kérdés: milyen lehetett Jézus imádsága? Vajon miről beszélgetett a mennyei Atyával, hogy ezt a kérdést teszi fel tanítványainak: Kinek tartanak engem az emberek? A tanítványok több választ is adnak, de Jézusnak a legfontosabb, hogy a tanítványai mit gondolnak róla. És Péter megvallja mindenki nevében: "Az Isten Fölkentje vagy." Jézus arra használja a lehetőséget, hogy feltárja magát a tanítványainak. Rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. "Mert - mondta - az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, főpapok és írástudók nem ismerik el, megölik, de harmadnap feltámad." Mi az imádság? Talán két fontos pont tűnik ki ebből a szentírási idézetből: az első, hogy az imádság az a hely, ahol mindig újra feltehetjük magunknak a kérdést, hogy kicsoda számunkra Isten és kicsoda Jézus. Elmélkedhetünk Jézus életéről, hivatásáról és megváltó művéről. És a második pedig, hogy mi kik vagyunk Isten előtt, mi az Istentől elgondolt életutunk? Jézus valósága, hogy Isten fölkentje, Isten fia. És ehhez hozzátartozik, hogy az emberek kezére adják őt, majd szenvednie kell, de harmadnapra föltámad. Nekünk is megvan sajátos életutunk. Kérjük Jézust, hogy segítsen egyre jobban megismerni őt, és tisztán látni saját életünk értelmét és célját, hogy mi is be tudjuk teljesíteni azt a hivatást, amit Istentől kaptunk.
Feladat a mai napra: Megfontolom Isten előtt hivatásomat, és újra rá bízom magam.