Sir 27,33-28,9; Róm 14,7-9; Mt 18,21-35
Péter odament Jézushoz, és
megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom
neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem
hetvenszer hétszer! A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni
szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal
tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják
el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze
adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam,
mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt
még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik
szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte:
»Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy
türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment és
börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását. Szolgatársai látták a
történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt,
és így szólt hozzá: »Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat
elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon,
mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az
őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így
tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”
A mai vasárnapon a
szentírási szakaszok egy nagyon emberi és egyben talán az emberi élet egyik
legnehezebb oldaláról szólnak. Mindannyian már többször is megtapasztaltuk
családunkban, hogy megbántanak és mi is meg tudunk bántani másokat. Az emberi
szeretet sokszor nagyon véges, és ha elszakad türelmünk cérnája, igencsak
igazságtalanul tudunk egymást bírálni. Akkor már nem az objektív valóság
számít, hanem forraló érzelmeinket zúdítjuk másokra. Péter felteszi Jézusnak
azt a nagyon is izgalmas kérdést: „Uram, ha
testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?”
Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!” És elmeséli nekik a gonosz szolga példáját, akinek az Úr elengedte
mérhetetlenül nagy adósságát, mert megkönyörült rajta, de a szolga nem könyörült
meg szolgatársán, aki hozzá képest jelentéktelen összeggel tarozott neki. Fojtogatni kezdte őt, nem engedett, hanem ment és
börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását. Akik
látták megdöbbentek rajta: hogyan bánhat ez olyan igazságtalanul embertársával,
ha éppen előtte az Úr megkönyörült rajta? És tudjuk, hogy az Úr ezután „átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent,
amivel tartozik.” Az olvasmányban Sirák
figyelmezteti fiát: „A düh és a harag
egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös. Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is,
kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett,
imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.” Gondolkozzunk
el ezen a tanításon. A düh és a harag érzése mint olyan még nem bűn. Akkor lesz
belőle bűn, amikor nem tudunk uralkodni rajta, amikor ragaszkodunk
érzelmeinkhez, és valamilyen módon vissza akarunk fizetni a másiknak az
elszenvedett sérelemért. Jézus tisztán megmondja nekünk: „Ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem
bocsátja meg bűneiteket.” (Mt. 6,15)
Jézus ma bátorít
minket: Ti képesek vagytok más bánásmódra! Képesek vagytok arra, hogy igazán
keresztény módon éljetek! Csak engedjétek, hogy tetteiteket, szavaitokat és
gondolataitokat átjárhassa és átmoshassa az Úr irgalma és könyörülete. „Arról tudják meg rólatok, hogy a tanítványaim
vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.”
(Jn 13,35). Azért tudunk egymásnak megbocsátani és egymást szívből szeretni,
mert az Úr „előbb szeretett minket” (1Jn 4,19), megbocsátott nekünk, és irgalmával képessé tesz minket
ugyanerre a szeretetre. Ne ragaszkodjuk hát többé negatív érzelmeinkhez, hanem
ragaszkodjuk az Úr irgalmához és a benne elnyert szabadsághoz!
Feladat a mai napra: Törekedjünk
ezen a héten arra, hogy Isten irgalmából tápláljuk reakcióinkat. S ha valaki
felbosszant minket, kérjük az Úr irgalmát és bölcsességét, hogy jól tudjunk reagálni,
szeretni őt.