XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. szeptember 18., hétfő

Szeptember 18.



Lk 14,1-6                            (megérintette kezével, meggyógyította)
Amikor Jézus szombaton egy vezető farizeus házába ment, hogy nála étkezzék, figyelték. Íme, előtte állt egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: „Szabad szombaton gyógyítani, vagy nem szabad?” Azok hallgattak. Erre megérintette kezével, meggyógyította, és útnak bocsátotta. Aztán hozzájuk fordult: „Ha valamelyikteknek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?” Erre nem tudtak mit felelni.

Jézus minden más előtt az ember életét, boldogulását tartja a legfontosabbnak. A mai történet Jézusnak egy korábbi gyógyításához hasonlít, ahol szintén ez volt Jézus kérdése, hogy vajon szabad-e szombaton jót, vagy rosszat tenni, életet menteni, vagy pusztulni hagyni? (Lk 6,9) Bár Jézus tudta, hogy a zsidó törvény szerint nem lett volna szabad szombaton gyógyítani, ő akkor mégis meggyógyította az elsorvadt kezű embert. Most is megérinti kezével a vízkórost és meggyógyítja. Ezzel megmutatja, hogy ő a törvény fölött áll, és hogy Isten akarata az, hogy az ember szombaton is megtegye a jót, az Ő akaratát. Jézus egy másik kérdéssel a törvénytudók és a farizeusok ellentmondásos viselkedésére mutat rá, arra, ahogyan ők alkalmazzák a törvényt. Ha valakinek a hozzátartozója, legyen ez ember vagy fontos állat, életveszélybe kerülne szombaton, ők is azonnal segítenének és megmentenék őt. A farizeusok tehát így képesek kijátszani a törvényt, és Jézus szemére vetik, hogy nem tartja be azt. Nem értették meg, hogy Isten sem hagyja, hogy valaki, akit szeret, elpusztuljon. Így Isten szeretete minden emberi törvény előtt áll. Gondolkozzunk  el azon, hogy hogyan működik ez nálunk: vajon számunkra mindig az ember a legfontosabb? Mennyire szolgálják szabályaink, előírásaink, irányvonalaink az életet, a szeretetet? És hol engedünk magunknak kivételt a szabály alól, másoknak pedig nem?
Feladat a mai napra: Valaki felé kinyújtom a kezemet és éltető, szerető gesztust fejezik ki irányába.