XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. október 31., kedd

Október 31.



Lk 20,9-19                                             (A gyilkos szőlőművesek)
Ezután mondott a népnek egy példabeszédet: „Egy ember szőlőt ültetett. Majd bérbe adta szőlőműveseknek, és hosszabb időre elment idegenbe. Amikor eljött az ideje, elküldte szolgáját a szőlőművesekhez, hogy a szőlő terméséből szolgáltassák be neki a ráeső részt. De a szőlőművesek megverték, és üres kézzel elkergették. Erre egy másik szolgát küldött. Ezt is megverték, szidták, gyalázták, majd üres kézzel elzavarták. Erre egy harmadikat is küldött. Ezt is sebesre verték és kidobták. Most a gazda így gondolkodott magában: Mit tegyek? Elküldöm kedves fiamat, őt csak megbecsülik. A szőlőművesek azonban a fiú láttára így biztatták egymást: Ez az örökös. Öljük meg, és a miénk lesz öröksége. - Kidobták hát a szőlőből és megölték. Vajon mit tesz velük a szőlő ura? Hazajön, és megöli a szőlőműveseket, a szőlőt pedig másoknak adja bérbe.” Ezt hallva tiltakoztak: „Isten mentsen tőle!” Ő azonban végignézett rajtuk és folytatta: „Mit jelent akkor az Írás: A kő, amelyet az építők elvetettek szegletkővé lett? Aki e kőre esik, összezúzza magát, akire pedig ráesik, azt agyonzúzza.” Az írástudók és a főpapok nyomban el akarták fogatni, de féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk szólt ez a példabeszéd.

Jézus hallgatósága a népből, a farizeusokból, írástudókból áll, ők azok, akik mindig jelen vannak a tanításai során. Ez alkalommal a példabeszédében a farizeusokhoz és az írástudókhoz szól. De mit is mond nekik? Isten az ő szolgálói, a próféták által jelent meg, akiket azért küldött, hogy vezessék Izrael népét. Megbízta a tanítókat, az írástudókat és a farizeusokat, hogy mindenkinek adják át az Ő tanításait. És amikor Isten a próféták által közeledett, hogy learassa a szőlőskertjének gyümölcseit, a szolidaritás, az irgalom, a hűség, az igazságosság és Isten ismeretének gyümölcseit, nem sok mindent talált. Néhány tanító és írástudó azt tanította azokban az időkben, hogy legfontosabb a törvény betartása. Többen közülük a hatalmukat bizonyos előjogokra és az emberek általi elismerésre használta. Ezzel szemben Isten elküldte szeretett fiát, Jézust, és általa történt meg az az egyszerű beszélgetés, hogy fogadják be őt, mert Isten már közöttük van, az ő fia által, ő a Messiás, akire vártak. De nem ismerték fel benne Isten eljöttét és megölték őt. Ezért ezt mondja nektek Isten, az Úr: „Nézzétek, egy követ helyezek el a Sionon, egy értékes szegletkövet, egy erős alapkövet. Aki hisz, nem inog meg”. (Iz 28,16) Annak dacára, hogy vannak akik elutasítják őt, erre a kőre, Őrá épül a nép hite. Habár egyesek számára zavaró ez a kő és a bukást szimbolizálja. Jézusnak nem sikerült elérni, hogy megnyissák a szívüket a tanításaira, sőt mi több, elfogták miattuk.
Jézus tanításai ma is aktuálisak,ő közeledik felénk, jelen akar lenni az életünkben, a szívünkben, mint az a bizonyos kipróbált kő, értékes szegletkő és szilárd alap, amire támaszkodhatunk az életünk során. Nincs nagyobb és jobb kő a világon..”én nem csaplak be téged. Én vagyok a tökéletes támasz számodra.” Senki nem szeretett annyira, ahogyan az Úr, ő meghalt értünk a kereszten. De minden áldozás alkalmával a szeretetét és az életét adja. Ma is néz minket és azt kérdezi, kire és mire alapozzuk az életünket? Milyen hangok, szavak irányítják az életünket? Úgy gondolom, hogy ezek az emberi hangok, amik életet adnak és változást hoznak, vagy észrevettem-e, hogy az életem jobban működött, amikor a szívembe fogadtam az Isten szavát. Lehet, hogy át kell formálni a szívünket, hogy Isten szava legyen az első számunkra, vagy, hogy egy olyan szívet találjon, ami tettekkel hirdeti, hogy ez a kipróbált kő, értékes szegletkő és szilárd alap.

Feladat a mai napra:  Amikor felkelünk reggel, adjunk hálát az Istennek az életért, hogy egészségesek vagyunk, és hogy van munkánk. Gondolkozzunk napközben a példabeszédén, mi az, ami a legtöbbet segített nekünk, beszélgessünk Vele, nézzük meg, hogyan tudunk a szavait követve élni.

2017. október 30., hétfő

Október 30.



Lk 20,1-8                            (Mondd, milyen hatalom birtokában teszed ezeket?)
Egy nap, amikor a népet tanította a templomban, s az evangéliumot hirdette, odamentek a főpapok, írástudók és a nép vénei, és megkérdezték: „Mondd meg nekünk, milyen hatalom birtokában teszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?” Így felelt nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit. Mondjátok meg nekem: János keresztsége az égből való volt, vagy emberektől származott?” Erre tanakodni kezdtek maguk közt: „Ha azt mondjuk: Az égből -, azt fogja kérdezni: Akkor miért nem hittetek neki? Ha meg azt mondjuk: Az emberektől -, megkövez minket az egész nép, mert meggyőződése, hogy János próféta.” Ezért azt válaszolták neki, hogy nem tudják, honnét való. Jézus erre így felelt nekik: „Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalom birtokában teszem ezeket.”

Jézus élete és tanításai bizonyítékul szolgálnak Izrael népének a hatalmáról. A templomba járok, a vidékiek, a szegények, a gazdagok, az írástudók és egy Nikodémus nevű farizeus is hallgatott rá, sokan hallgattak rá és követték őt. A törvény tanításával régen a tanítók az írástudók és a farizeusok rendelkeztek. De érezték, hogy a nép Jézusba veti a hitét. Látják, hogy Jézus nagy veszélyforrást jelent és találniuk kell valami bizonyítékot, hogy ne tudja folytatni a küldetését és hogy a nép ne higgyen neki. Emiatt kérdezik meg tőle: Kinek a hatalmával teszed mindezt? Nem mondják ki viszont, hogy a kérdésük arra vonatkozik, hogy égi hatalom , vagy az emberek hatalma által? Jézus kérdés-válasza sarokba szorította őket. János a zsidó nép számára próféta volt, akinek a tanításai a mennyből származnak. De miért nem hittek neki a tanítók, írástudók és az öregek? Jézus 3 éven keresztül a zsidó nép között élt, látták tetteit, hallgatták a tanításait, miért nem hitték el mégsem, hogy a hatalma az égből, Istentől való? Nehéz lehetett Jézusnak azzal szembesülnie, hogy a tanítók, az írástudók nem értik, hogy Isten benne él és hogy általa tanítja őket. Ez Jézus életének egy kiragadott pillanata, de ennek a helyzetnek ma is üzenete van, mindazok számára, akik hallgatják a tanításait. Hogyan érzi magát Jézus ma az emberek előtt, a mi életünkre nézve? Az életének, a halálának, a feltámadásnak van valami jelentősége számunkra? A tanításainak van valamilyen hatása az életünkre? És van-e valami, amit el kell hogy mondjon nekem? Ha elhisszük, hogy Jézus Isten, jóságos és könyörületes és ma is élő, akkor miért nincs hatása a tanításainak az életünkre? Lehet, hogy megkeményítettük a szívünket? Lehet, hogy nem ismerjük eléggé? Istent magunkban találhatjuk meg, ha hiszünk a tanításainak és egy olyan élettel, ami megmutatja, hogy kiben is hiszek igazából.

Feladat a mai napra: A mai napra írj ki egy idézetet Jézus tanításából, és nap közben idézd fel többször, hogy a szívedet átjárja.

2017. október 29., vasárnap

Október 29.



Kiv 20,22-26; 1 Tessz 1,5c-10; Mt 22,34-40 
Amikor a farizeusok értesültek róla, hogy a szadduceusokat is elhallgattatta, köréje gyűltek. Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel fordult hozzá: "Mester, melyik a főparancs a törvényben?" Jézus ezt felelte: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták."
A mai olvasmányok mind arra szólítanak fel, hogy szeressünk: szeressük Istent valamint embertársainkat, mint önmagunkat. Szeressünk, mert Isten szeretet. Az első olvasmányban Isten mondja a népének: Az idegent ne használd ki és ne nyomd el, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban. Az özvegyet és árvát ne sanyargassátok. Ha durván bántok vele, s ő hozzám kiált, meghallom panaszát… Ha hozzám kiált, meghallgatom, mert irgalmas vagyok. (Kiv 22,21-22). Amikor ezt az olvasmányt olvassuk, lenyűgöző látni, ahogy az Ószövetség bemutatja Isten érzéseit; olyan, mint egy oroszlánanya, aki védelmezi kölykeit. Eszembe jutott az ószövetségi rész: Az Úr pedig így szólt: "Láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát és hallottam a munkafelügyelőkre vonatkozó panaszát; igen, ismerem szenvedését.” (Kiv 3,7). Ezeken az idézeteken keresztül láthatjuk, hogy az Atyaisten számára nem csak teremtményei vagyunk, hanem gyermekei is. Ezért nem mindegy, hogyan élünk és milyen módon viselkedünk egymással. Emlékeztem arra, amikor otthon egy testvérem erősen vitatkozott a másik testvéremmel, hosszú ideig nem beszéltek egymással. Édesanyám nagyon szomorú volt, mivel nem szeretették egymást. Egyszer egyikük egy csokor virágot hozott édesanyámnak, mert Anyák napja volt. Anyám azt mondta neki: fiam, virágok helyett inkább azt kérem tőletek, hogy szeressétek egymást és kérjetek bocsánatot egymástól. Akkor tudom, hogy szeretsz engem, amikor szeretitek egymást! Jézus nagyon bölcsen rámutat a törvény három alapvető pillérjére: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből és Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Lukács evangéliumában arra a kérdésre adja ezt a feleletet, "Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?" Ha egyformán szeretjük Istent, saját életünket, és a felebarátunkat, akkor már éljük az örök életet. Ez a szeretet az Isten irántunk való mély és hiteles szeretetéből forrásozik:Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sem a változásnak.” (Jak 1,17). „A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. Azért szeretjük (az Istent), mert ő előbb szeretett minket.” (1Jn 4,10.19) Ha Isten van a szívünkben és jól megismerjünk kicsoda Isten és hogyan szeret minket, akkor jól szeretjük az életünket és a többiek életét is. „Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet”. (1Jn 4,8) Jézus jól válaszolt a próbatételre, amelyet a törvénytudó tett neki, mivel ő ezt így éli. Jézus élete rámutat arra, milyen az Isten szeretete. Életünk lényege is szeretet. Keresztes Szent János mondta: „életed végén azt fogják kérdezni, mennyire tudtál szeretni és mennyire hagytad, hogy szeressenek.”
Feladat a mai napra: Jézus mit kérdezne tőlem ma? Vizsgáljuk meg életünket. Ha meghalnék, amit tartanék most a kezemben? Miért szeretnék köszönetet mondani, mi lett számomra értékes?

2017. október 28., szombat

Október 28.



Lk 19,45-48                       (házam az imádság háza)
Aztán bement a templomba és kiűzte onnan a kereskedőket. „Írva van - mondta nekik: házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek.” Ott tanított mindennap a templomban. A főpapok és az írástudók az életére törtek, de nem tudták, mit tegyenek vele. Mert az egész nép a szavain csüngött.

Isten országának helyreállításához szükséges a mai jelenet is: a templom tisztítása. Jézus alaposan rendet tesz, kiűzi mindazokat, akiknek nincs mit keresniük ott. Írva van - mondta nekik: házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek. Életünk, saját testünk, az Isten szent temploma. Engedjük, hogy a mai napon Jézus segítsen nekünk alaposan rendet tenni. Milyen gondolatok, cselekedtek, döntések azok, amitől esetleg az én életem is inkább rablók barlangjává válhatott? Ha pedig kitakarít, akkor engedjük azt is, hogy eltöltse friss és jó illattal: tanításával, szentségével, jelenlétével. Mi is csüngjünk szavain, és ne engedjük, hogy valami vagy valaki kiszakítsa őt az életemből.
Feladat a mai napra: Ha lehet, elmegyek egy jó szentgyónásra, és szentáldozáshoz járulok, hogy valóban Jézus, az életem ura, beköltözhessen hozzám teljes isteni mivoltával.

2017. október 27., péntek

Október 27.



Lk 19,41-44                       (Bárcsak te is felismernéd, ami békességedre volna)
Amikor közelebb érve megpillantotta a várost, megsiratta. „Bárcsak te is felismernéd - mondta - legalább ezen a napon, ami békességedre volna. De el van rejtve szemed elől. Jönnek napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”

Nagyon megható ez a mai részlet. Kevés helyen olvasható az, hogy Jézus sírt. De itt, a város láttán, sírva fakadt. Jeruzsálem magyarul a „béke városa”. De mit értett béke alatt? Hogyan akarta magának megszerezni a békét? Amikor létre jött, még Isten volt a királya, és addig valóban béke volt. De később saját királyt akartak maguknak, elutasították Isten uralmát, és letértek útjairól. Más népekkel hasonlították össze magukat, és nőtt bennük egy kisebbrendűségi komplexus, mert kis nép volt, mások pedig nagyobbnak, hatalmasabbnak, sikeresebbnek tűnt, azt gondolták, hogy jobban élnek, és ők is akarták ezt. Ezért hozták be a bálványimádást, és egy olyan világias életmódot, amiből Isten teljesen kiszorult. De a béke helyett gyarmat, megvetés, száműzetés és háború lett osztályrészük. És mindez csak azért, mert fellázadtak Isten ellen, azt gondolták, hogy jobban tudják, mi teszi őket boldoggá és nem értették meg, hogy Isten jót akar nekik. Sokszor azt gondoljuk, hogy a rossz Istentől jön, megbüntet minket. Pedig a rosszat magunknak köszönhetjük, döntéseinknek, lázadásunknak gyümölcse. Isten viszont mégis elküldte egyetlen Fiát, hogy felkínálja nekünk az életet, a szabadulást. Bárcsak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre volna, mondja nekünk Jézus. Az út, amit Jézus felkínál nekünk, nem egy könnyű út, de a biztos boldogságba és békébe vezet. A másik út lehet, hogy egy darabig boldogít, de a végén biztos pusztulásba vezet. Ismerjük fel látogatásunk idejét és bízzunk meg Jézusban. Ő valóban végérvényesen jót akar neked.
Feladat a mai napra: A mai döntéseimben megpróbálok Jézus szándékai szerint dönteni.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma