Lk16,19-31 („nehogy
ők is eljussanak a gyötrelmek helyére”)
Volt
egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát
rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele
fekéllyel. Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról
hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit.
Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt
a gazdag ember is, és eltemették. Amikor a pokolban kínjai közt feltekintett,
meglátta messziről Ábrahámot és kebelén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám!
Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse
nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam - felelte Ábrahám -,
emlékezzél csak vissza, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg hogy
kijutott a rosszból. Most tehát neki itt vigasztalásban van része, a te
osztályrészed pedig a gyötrelem. Akkor arra kérlek, atyám - mondta újra -,
küldd el legalább az atyai házba. Van még öt testvérem, hadd figyelmeztesse
őket, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám ezt felelte: Van
Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. De az erősködött: Nem
hallgatnak, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy el valakit, bűnbánatot
tartanak. ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a
halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek.”
Ez a példabeszéd azt mondja a farizeusoknak, hogy legyenek büszkék magukra
amikor megtartják a törvényt. Az olvasmány egy gazdag emberről szól, akinek meg
volt mindene, szórakozás, kényelem, stb., de nem volt képes szeretni saját
magát és a családját és a többi embert. Nem vette észre, hogy Lázár, egy
szegény ember, ott fekszik az ajtaja mellett, sebekkel borítva. Nagyon sokféle
szegénység és gazdagság létezik. Lehet valaki gazdag úgy, hogy sok pénze van,
vagy nagy tudású, vagy sok a tapasztalata és sok mindenhez ért, de lehet valaki
gazdag úgyis, hogy nagyon gőgös, haragos, vagy nagyon gátolt és tájékozatlan.
Lehet szegény valaki úgy hogy nincsen pénze, de úgyis hogy nem képes
szeretni se magát se másokat. Nincs rosszabb annál, amikor valaki nem
képes szeretni, amikor hátat fordít a másiknak. Ez megváltoztatja a személyiségét
és összetöri a lelkét, mert minden ember legbelső igazi énjében a szeretet, a
szeretni tudás és a szeretetre vágyódás van elhintve. Mindannyian látjuk, mekkora különbség van
Teréz anya és Hitler között. Milyen poklot hozott létre Hitler maga körül és
a saját gondolataiban is. És mennyi életet, reményt hozott Teréz anya a
környezete számára. De mi, látjuk-e mi az ami betölti az életünket? Van -e
különbség abban, amit hiszek, amit gondolok, amit érzek, amit élek és amit
cselekszem? Mennyi Lázár él mellettem anélkül, hogy észrevenném? Amikor véget
ér az életünk és meghalunk nem viszünk magunkkal semmit, csak egyetlen dolgot,
azt a szeretetet amit adtunk és amit kaptunk. Azt mondta Kersztelő Szent
János: az életed végén csak egyetlen dolgot fognak kérdezni: Szerettél? De nem
minden szeretet tölt be minket. Különös látni, hogy a gazdag ember arra kéri
Ábrahámot, hogy a testvéreivel ne történjen az ami ővele. A kérdés az, hogy a
gazadag ember vajon nem szerette a testvéreit? Az Isten szeretet, aki különbségtétel
nélkül nagylelkű mindenkihez. Ez az egyetemes törvény. Ebben van a gazdagság,
ami élővé tesz minket és egy olyan közösséget hoz létre, ahol jelen van
testvériesség, az együttérzés, a szolgálat, az örök értékek, mindazok a dolgok
amiket a végén magunkkal viszünk.
Feladat a mai
napra: Ha azt mondának, hogy már csak egy bizonyos idő van hatra az életedből,
miben szeretnél erősödni, jobb lenni, mit szeretnél adni a szeretteidnek,
magadnak és másoknak? Miként tudnád ezt megvalósítani?