XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. november 1., szerda

November 1.



Lk 20,20-26                   (Szabad adót fizetnünk a császárnak?)
Szemmel tartották és cselvetőket küldtek ki. Ezek jószándékú embernek tetették magukat, hogy szaván fogják, s aztán kiszolgáltassák a hatóságnak és a helytartó hatalmának. „Mester - kezdték -, tudjuk, hogy az igazságot hirdeted és tanítod, nem nézed az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad adót fizetnünk a császárnak, vagy nem szabad?” De ő észrevette a csapdát, ezért így felelt nekik: „Mutassatok egy dénárt! Kinek a képe és felirata van rajta?” „A császáré” - válaszolták. „Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” - mondta nekik. Így egyetlen szavába sem tudtak belekötni, amit a nép előtt kiejtett. Meglepődésükben, hogy így felelt, elhallgattak.

Az evangéliumi részlet arról szól, hogy a farizeusok valami okot kerestek arra, hogy megvádolhassák és átadhassák Őt a római hatalomnak. A kérdésük nagyon ravasz volt: “Szabad-e adót fizetnünk a császárnak vagy nem?” Márk evangéliumában így áll: Fizessünk vagy ne. Ha azt mondja ne, akkor elítélték volna a római jog elleni lázadás miatt. Jézus figyel a kérdésükre és észreveszi a cselt, ezért így válaszol: Mutassatok egy pénzérmét és utána megkérdezi: „Kinek a képe és felirata van rajta?” - Erre azt felelte nekik: - Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” A válasz azt jelenti, hogy a kormányzat, aminek vannak szabályai, adói, akkor azt fizessék ki. A hit nem mentesít attól, hogy felelősséget vállaljunk a mindennapok dolgaiért, test és lélek egysége vagyunk. De ahogy felelősek vagyunk az emberi dolgokért, ugyanúgy meg kell őriznünk a vallásosságunkat is. Meg kell adni Istennek, ami az Istené!
Egységben kell lennünk, ne álljon szemben bennünk az emberi és a szellemi oldal. Amennyire mélyen ismerjük a lelkünket és vagyunk tudatosak, az fog megmutatkozni a cselekedeteinkben, hogy hogyan élünk, hogyan kapcsolódunk másokkal. Fontos, hogy a hit  ne menekülés legyen, és az emberi részünk se csak anyagi legyen, ami észre se veszi a szellemi dimenziót.

Feladat a mai napra: Gondolkozzunk Jézus szavain: „Hát adjátok meg a Császárnak, ami a császáré” és tegyük fel a kérdést magunknak, hogy a hétköznapokban, az emberi vagy a szellemi oldal az erősebb, hogyan éljük ezt meg? Az emberi oldalunk kerül előtérbe? Vagy a szellemi?

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma