Lk 21,20-28 (elérkezett megváltásotok ideje)
Amikor azt látjátok, hogy Jeruzsálemet seregek
veszik körül, tudjátok, hogy bekövetkezett pusztulása. Akkor aki Júdeában van,
fusson a hegyekbe, aki a városban, meneküljön onnan el, aki pedig vidéken, ne
térjen oda vissza. Ezek a bosszú napjai lesznek, hogy beteljesedjék mind, ami
meg van írva. Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy
lesz a gyötrelem a földön, s az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Kard élén
hullanak el, és fogságba hurcolják őket, a pogány népek közé, Jeruzsálemet
pogányok fogják tiporni, míg idejük be nem teljesedik. Jelek lesznek a Napban,
a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek
között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek meghalnak a
rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői
megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagy
hatalommal és dicsőséggel. Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és
emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.”
A mai idézetben Jézus újra elég drasztikus képekkel beszél Jeruzsálem
pusztulásáról és az Emberfia eljöveteléről. Mi ennek a fő mondanivalója? Talán
az, hogy a keresztény embernek mindig van miért felemelnie a fejét. Bár a
Földön történnek rettenetes, szörnyű dolgok, de aki hisz Istenben, tudja, hogy
a föld és az emberiség nem a végleges pusztulás felé halad, hanem az Istennel
való végleges találkozás felé. „Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint
eljön a felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel.” A kereszténynek mindig
van reménye, ő a remény embere. Mert számára a világvége nem más, mint Krisztus
második eljövetele jelent, a megváltó végleges eljövetele és azért „elérkezett megváltásotok ideje”. Nem
tudjuk, hogy ez a nap a mi időnkben jön-e majd el. De az biztos, hogy mostani
életünk nem halad más felé, mint a Jézussal való találkozás felé. Ezért sem
árt, ha már most figyelünk Jézus szavára: „Nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket – nézzetek rám”. A mindennapokban is fel kell emelnünk
a fejünket, különösen mikor már nagyon önmagunkban és saját nehézségeinkben
vagyunk elmerülve. Akkor is a megváltásunk vár ránk: Krisztus. Velünk van, és
valami mélyebb rálátást szeretne adni önmagunkra, és a világra.
Feladat a mai napra: Ha látok valakit, aki lehorgasztja a
fejét vagy visszahúzódva él, megpróbálom felvidítani és jókedvre deríteni.