Szabadság Jn 8,31-36
Jézus a
benne hívő zsidókhoz fordult: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim
lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz
benneteket.” „Ábrahám utódai vagyunk -
felelték -, s nem szolgáltunk soha senkinek. Miért mondod hát, hogy szabadok
lesztek?” Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mindenki szolga,
aki bűnt követ el. A szolga nem marad ott mindig a házban, a Fiú azonban
mindvégig ott marad. Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban
szabadok lesztek.
Mi az igazi szabadság? Ha azt nézzük, hogy mit
mond a minket körülvevő világ a szabadságról és mit mond a Szentírás és az
Egyház, akkor nagyon ellentétes dolgokat láthatunk. Jézus azt mondja: hogy a
tanítványság, a tanításában való kitartás az szabadság felé vezető út, akkor
leszünk szabadok, ha megismerjük az igazságot, és az igazság szabaddá tesz majd
minket. Jézus elköteleződésről beszél, de a világ szerint az elköteleződés már
egy fajta rabság. És ott a nagy kérdés: Mi az igazság? Egy olyan világban, ahol
minden relatív, és mindenkinek igaza van, már nem létezik abszolút igazság.
XVI. Benedek pápa mondja a „világ világossága” című legújabb
könyv-interjújában, hogy a relativizmus olyan mint egy „új vallás”, mely azt
állítja magáról, hogy mindenki számára érvényes, mert ésszerű, sőt, mert az
maga az értelem, amely minden tudást birtokol és ezért mindenki számára előírja
az egyedüli mérvadó teret.[1]
A relativizmus olyan diktatúra, amely minden sarkalatos értéket és erényt
kétségbe von, sőt „intoleránsnak” ítél meg. Mindent szabad, minden meg van
engedve. De ahol már nincsen abszolút igazság, az ember elveszíti a talajt a
lába alól. Mibe kapaszkodjak, ha minden semleges? Kinek lehet egyáltalán igaza?
És ha mindenkinek és senkinek sincsen igaza, akkor minek higgyek? Saját
magamnak, érzéseimnek, gondolataimnak? És ha azok sem igazak? Annak, amit mások
mondanak? És ha az sem igaz? – Nem hiába mondta Jézus: Én vagyok az igazság!
(Jn 14,6). Ha megismeritek az igazságot (mármint Isten igazságát!), mely az
egyetlen létező igazság, akkor tényleg szabadok lesztek, mert akkor álltok
olyan talajon, mely egy biztos, megrendíthetetlen szikla a lábatok alatt. Akkor
szakadhat a zápor, ömölhet az ár, süvíthet a szél, és nekizúdulhat a háznak, de
nem dől össze, mert sziklára van építve (vö. Mt 7,25). Hol tapasztalom saját
hozzáállásomban a relativizmus hatását? Kérem Jézust, hogy világosítson fel és
erősítsen meg engem az igazságban.
Feladat
a mai napra: Kiválasztok
magamnak egy erényt, amit különösképpen gyakorolni szeretnék (pl. jóság,
szeretet, hit, bátorság, tisztaság, alázat, igazságosság, szelídség,
engedelmesség, türelem, szegénység...)
[1] Saját fordítás.
Benedikt XVI. „Licht der Welt”. Der Papst, die Kirche und die Zeiten der Zeit.
Ein Gespräch mit Peter Seewald. Herder Verlag 2010, Diktatur des Relativismus.
72.