XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. december 9., szombat

December 9.



Iz 40,1-5.9-10
Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! -- mondja a ti Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és kiáltsátok neki, hogy letelt szolgálata, letörlesztette bűnét, hiszen kétszeresen meglakolt az Úr kezétől minden vétkéért! Egy hang kiált: »Készítsétek a pusztában az Úr útját, egyengessetek ösvényt a sivatagban Istenünknek! Minden völgy emelkedjék fel, minden hegy és halom süllyedjen alá; a göröngyös legyen egyenessé, és a hegyláncok síksággá! Akkor kinyilvánul az Úr dicsősége, és látni fogja minden ember egyaránt. Magas hegyre menj föl, te, aki jó hírt viszel Sionnak! Emeld fel erősen hangodat, aki jó hírt viszel Jeruzsálemnek! Emeld fel, ne félj! Mondd Júda városainak: »Íme, a ti Istenetek! Íme, az Úristen hatalommal jön, és karja uralkodik; íme, fizetsége vele van, és szerzeménye a színe előtt.

Izajás próféta idejében az volt a szokás, hogy a királyoknak utat készítettek a pusztában. Itt a várt Messiás-királyra vonatkoztak a próféta szavai. De persze nem kezdtek el az országban utat építeni, mivel Izajás prófétának szavai jövendölés volt és egy belső előkészületre hívtak. Reményteljes szavak ezek, amelyek a közelgő Istenről beszélnek és amelyek Keresztelő János fellépésével betejesedtek. Láthatjuk, hogy mind a négy evangélista Keresztelő Jánosra vonatkoztatja ezeket a szavakat: „Ezekben a napokban Júdea pusztájában fellépett Keresztelő János. … Ő az, akire Izajás próféta utal, amikor ezeket mondja: 'A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!'” (Mt 3,2-3). Mi is a hét folyamán e szavak alapján, utat készítettünk az Úrnak, hogy bejöjjön életünkbe. Ma megérkeztünk a hétköznapi lelkigyakorlat az első hétnek utolsó napjára. Visszatekinthetünk az elmúlt hétre, hogyan éltük meg ezt a hetet. Milyen tapasztalatokat szereztünk? Hogyan sikerült jobban Istenre figyelnünk, beengednünk az életünkbe? Talán valami kiegyenesedett, vagy egy völgy megemelkedett, vagyis egy nehéz helyzet javult? Hol tapasztaltuk meg, hogy íme, itt a mi Istenünk”? Hol elkészítettük utat az Istennek, és ez másoknak is láthatóvá vált? „Akkor kinyilvánul az Úr dicsősége, és látni fogja minden ember egyaránt.” Legyünk hálás mindenért, a nehézségekért is, a küzdelmekért is, akkor is, ha azt érezzük, hogy még csak félúton vagyunk. Igen, így van, még van egy lelkigyakorlatos hét előttünk és Isten tudja, hogyan és hova akar vezetni minket az adventi előkészületben. Szeretném megköszönni neked, Uram, hogy ….. .

Feladat a mai napra: Valakivel megosztok egy jó hírt, talán elmesélhetem, mit jelent számomra ebben az adventben, hogy Isten velem, velünk van.