Mk 10,17-23 (Senki sem jó, csak egy, az Isten)
Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre
borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök
életet?” „Miért mondasz engem jónak? - kérdezte Jézus. - Senki sem jó, csak
egy, az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne
tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” „Mester -
válaszolta -, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett
és megkedvelte. „Valami hiányzik még belőled - mondta neki. - Menj, add el, amid
van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és
kövess engem!” Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy
vagyona volt. Jézus erre körülnézett és tanítványaihoz fordult: „Milyen nehezen
jut be a gazdag az Isten országába!”
Igaz, hogy Isten igéje célt és értelmet ad az életünknek, de nem mindig
könnyű elfogadnunk és beépítenünk azt az életünkbe. Ezt láthatjuk a gazdag ifjú
történetében, aki odasietett Jézushoz, térdre borult előtte, és úgy
kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus
visszakérdezi tőle: „Miért mondasz engem
jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.” Az ifjú jónak nevezte Jézust,
feltételezte róla jóságát. Később azonban láthatjuk, hogy Jézus visszakérdezése
nem volt alaptalan. Az ifjú azt kérdezi Jézustól, hogy mit kell tennie, hogy
elnyerje az örök életet. És Jézus megmondja neki, hogy a tíz parancsolat
megtartása ennek az alapja. Az ifjú szabadkozik, hogy a törvényeket már kicsi
kora óta betartja. Tehát kell még másnak is lennie. Jézus ránézett és megkedvelte. „Valami
hiányzik még belőled - mondta neki. - Menj, add el, amid van, oszd szét a
szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!” Mennyire
fontos ez a megjegyzés: Jézus ránézett és megkedvelte. Ez azt jelenti, hogy
tudta, ki van előtte, melyik az ő gyenge pontja, mi hiányzik belőle ahhoz, hogy
elnyerje az örök életet. Az ifjú válaszából azonban láthatjuk, hogy másra
gondolhatott, mert ennek hallatára
az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt. Nagy dolog
volt az ifjú részéről, hogy odament Jézushoz. És Jézus ezt azzal díjazta, hogy
komolyan vette őt, megkedvelte és
akarta, hogy tényleg elnyerje az örök életet. De az ifjú mást értett örök élet
alatt. Feltételezhetjük róla, hogy hallgatta Jézusnak az örök életről szóló
tanítását és vágyakat ébresztett benne, de olyan lehetőséget vélt ezalatt, hogy
megörökítse gazdagságát, földi jólétét. Igazából a vagyon uralta a szívét és
ezért távozott leverten. Hiszen az örök élet abban áll, hogy Istennel vagyunk
közösségben. Ahhoz, hogy Istennel közösségben lehessünk, neki kell elfoglalnia
életünkben az első helyet. Nyilván csak akkor adom neki meg életem első helyét,
ha igazán jónak tartom. Itt láthatjuk, hogy a gazdag ifjú mégse tartotta Jézust
ill. Istent olyan jónak. És pont ezért kérdezett Jézus vissza és válaszolta
neki: hogy senki sem jó, csak egy,
az Isten. Ez a mérvadó! Ezen áll vagy bukik minden. Hiába fogom fel
értelmemmel, hogy csak az Isten tudja nekem megmondani életem igazi értelmét és
célját, ha a szívem mélyén azt gondolom, hogy nem akar nekem jót. Ha azt
gondolom, hogy nekem rosszat akar, amikor arra hív, hogy lemondjak olyasmiről,
ami számomra nagyon drága, pl. a gazdag ifjúnál a vagyonról, de lehet az éppúgy
egy számomra fontos személyről, egy foglalkozásról, hobbiról, terveimről vagy
álmaimról…, amelyek elfoglalják a szívemet, és csak el akarja venni tőlem az
örömöm forrását, sosem fogom beengedni Istent az életembe. Akkor viszont saját
magamat kizárom a mennyországból, és épp olyan szomorúan fogok távozni mint ez
a gazdag ifjú.
Feladat a mai napra: Felszítom magamban a hitet Isten jóságában.
Miért hihetek abban, hogy senki sem jó, csak egy, az Isten? Miben mutatta meg nekem az Isten, hogy jót
akar nekem?