1Kir
21,1-7
Nabotnak,
a jiszreelitának volt egy szőlőskertje Achábnak, Szamaria
királyának a palotája mellett. Acháb beszélt Nabottal. „Engedd
át nekem a szőlőskertedet, hogy veteményeskertül szolgáljon
nekem; egész közel fekszik házamhoz. Adok érte egy jobb
szőlőskertet, vagy ha úgy tetszik jobban, kifizetem az árát
pénzben.” Nabot azonban azt válaszolta Achábnak: „Az Úr óvjon
attól, hogy atyáim örökségét átengedjem neked!” Acháb
hazament. Kedvetlen volt és haragos a válasz miatt, amit Nabot, a
jiszreelita adott neki, ... . Leheveredett, befordult, és nem evett
semmit. Odament hozzá a felesége, Izebel és megkérdezte: „Mi
van veled, hogy olyan kedvetlen vagy és nem eszel semmit?”
„Megbeszélésem volt a jiszreeli Nabottal. ...Az kijelentette: Nem
engedem át neked atyáim örökségét!” Felesége, Izebel erre
azt mondta neki: „Hát nem vagy Izrael királya? Kelj föl, egyél
és légy jókedvű. Majd én megkerítem a jiszreeli Nabot
szőlejét.”
A
reklámok azt sugallják nekünk, hogy magunk megszerezhetjük
mindazt, amit csak kívánunk. És így mindenfajta szép, és
kívánatos dolgokat állítanak a szemünk elé. Mintha az ember
minden dolgok fölött uralkodna. „Minden, amit csak akarsz, a tiéd
lehet!”, mindent megígérnek, felszítják a birtokolás utáni
vágyunkat. Mi pedig sokszor a birtoklástól várjuk a boldogságot,
vagy legalább az örömet, a jó érzést. A mai idézet arról
szól, ahogyan Acháb, a király, meg akarta szerezni magának a
szomszédos szőlőskertet. De a tulajdonos, Nabot, nem akarta
odaadni neki, még pénzért sem. Mi volt erre Acháb reakciója?
Kedvetlen volt és
haragos a válasz miatt,
bosszankodott és mérgelődött Nabot felelete miatt. Rosszkedvű
lett azért, mert nem kapta meg, amit akart. Ez talán inkább egy
gyermek reakciójának felelhetne meg, nem pedig egy felnőttének.
De mit érzünk mi, amikor nem kapunk meg valamit, még ha kifelé
nem is mutatjuk? És mindehhez jön még a kísértés hangja, itt,
mint Acháb feleségének a hangja, amely a kívánt dolog
megszerezésére bátorít: „Hát nem vagy a király?” Hogyan
reagált Jézus arra a kísértésre, amikor a sátán felvonultatta
szeme előtt a világ minden országát és dicsőségét?
Elutasította mondva: „Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!”
Tudta, hogy nem lehet két urat szolgálni. XVI.
Benedek Pápa írja az egyik nagyböjti üzenetében: „Utunk
során szembetalálkozunk a birtoklás és a pénzsóvárság
kísértésével is, amelyek Isten elsőbbségét veszélyeztetik
életünkben. A birtoklás vágyának következményei erőszak,
hatalommal való visszaélés és halál. A javak bálványozása
azonban nemcsak eltávolít másoktól, hanem üressé, boldogtalanná
teszi az embert, becsapja, áltatja anélkül, hogy megvalósítaná,
amit ígér, mert az anyagi javakat Isten helyére teszi, aki az élet
egyetlen forrása.”
Csak
Jézus mondhatja el
nekünk, hogyan élte meg ezeket a kísértéseket és ő
magyarázhatja el számunkra, mit tegyünk, hogy kívánságaink ne
uralkodjanak fölöttünk, és hogy hogyan lehetünk igazán
boldogok.