Lk
23,39-43
Az
egyik fölfeszített gonosztevő káromolta: „Nem te vagy a
Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket is.” A másik
rászólt: „Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a
büntetést szenveded. Mi tetteink méltó jutalmát kapjuk. De ő
nem csinált semmi rosszat.” Aztán hozzá fordult: „Jézus,
emlékezzél meg rólam, országodban.” Ezt válaszolta neki:
„Bizony mondom neked, még ma velem leszel a mennyben.”
Hallom
ezt a kis vitát, ami ott a kereszten a két gonosztevő közt
zajlik. Jézus rám tekint, nyitott szívvel, végtelen megértéssel
és türelemmel. Igazi, mély találkozásra vágyik, köztem és
közte. Számára ez az idő szent. Megvárja, míg tisztázódnak
bennem gondolataim, érzéseim. Hol állok én ebben a vitában?
Kinek adok igazat? Annak, meg akar szabadulni a kereszttől, hogy
tovább élhesse életét mint eddig? Vagy annak, aki belátja, hogy
jogosan kapta a szenvedést, hiszen gonoszságot művelt, s kéri
Jézus irgalmát? (Legyek őszinte magammal!) Önvizsgálatomhoz
segítségül vehetem a 36. Zsoltárt.
Ne
akarjam hitegetni magamat azzal, hogy alázatos vagyok. Még ha
vágyom is a tökéletességre, és törekszem is rá, mégsem vagyok
még teljesen ott. Most, Jézus keresztje alatt, időm van arra,
végiggondolnom életemet, elmúlt időszakomat, bukásaimat,
kudarcaimat, küzdelmeimet... Mondjuk el Jézusnak, ami feljön
bennünk.
Jézus,
én jó akarok lenni, azt akarom, hogy büszke légy rám, hogy
szeressél. Ezért sok időt töltök azzal, hogy ..., fontos nekem,
hogy.... (Mit próbálok megtenni azért, hogy Isten kedvét lelje
bennem?) Mégse mondhatom azt, hogy tökéletes vagyok. Igen, jó
nagyokat buktam az életemben... Néha azt kérem tőled: Szabadítsd
meg hát magad és minket is. Mert
nem bírom elviselni a nehézségeket, nem bírom elviselni, hogy
kudarcot vallottam, hogy nem vagyok az, akivé lenni akartam...
(Öntsük ki Jézusnak mindazt, ami a szívünkben van!)
A
jobb lator bizalma viszont bátorít engem: „Jézus,
emlékezzél meg rólam, országodban.” Ő
tudta, hogy tetteinek méltó büntetését kapta, és azt is tudta,
hogy te nem csináltál semmit, s direkt-drótod van az Istenhez. Ha
valaki tud segíteni rajtam, ha valaki jót tud kihozni abból, amit
éltem, akkor az te vagy, Uram! Te nem büntetsz meg tetteimért.
„Uram, irgalmad
fölér az égig, hűséged a felhőkig. Igazságosságod, mint Isten
hegyei, ítéleteid, mint a tenger mélye, Uram, embernek, állatnak,
te vagy éltetője. Tenálad
van az élet forrása, a te fényedben látjuk a világosságot.”
(Zsolt 36,6-7.10).
Amikor úgy érzem, mindent kiöntöttem Jézusnak, ami a szívemen
van, őszinte szívvel kérem tőle:
„Jézus, emlékezzél meg rólam, országodban.” –
Engedjük,
hogy Jézus válasza felhangozzék szívünk mélyéből: „Bizony
mondom neked, még ma velem leszel a mennyben.”
Feladat
a mai napra:
Ma legyen a bűnbánat és a remény napja. Lehetőséget keresek a
szentgyónásra (ha eddig még nem sikerült elvégeznem).