XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2018. március 21., szerda

Március 21



Iz 52,15                               (Jézus először esik el a kereszttel)
és királyok némulnak el színe előtt. Mert olyasmit fognak látni, amilyet még soha nem hirdettek nekik; és olyan dolognak lesznek tanúi, amilyenről addig soha nem hallottak.

Jézus, nehéz volt számodra a kereszt súlya. Elestél, összerogytál mindenki szeme láttára. A téged követő tömeg nem hogy elnémult volna, hanem még hangosabban gúnyoltak, szidalmaztak. Szemükben is elestél. Már nem voltál számukra a nagy próféta vagy gyógyító, aki erővel hirdetted nekik az Isten országát. Csalódtak benned, mert nem az elképzeléseik szerinti Messiás voltál. Úgy tűnik, hogy minden meghiúsult. Hányszor érzzük mi is azt, hogy amikor egy betegség, nehézség ér minket, minden tervünk meghiúsul. Életünk olyan fordulatot vesz, amelyet nem gondoltunk volna, és talán nem is akartunk. Milyen kemény esés ez számunkra, megütjük magunkat, és vérzik nemcsak a térdünk, hanem főleg a szívünk és a lelkünk. Sokszor elcsüggedünk, elveszítjük reményünket, azt hisszük, hogy már sosem leszünk boldogok. Mégis mit látunk? Az emberek, akik téged láttak vajon tudták, hogy igazából minek lettek a szemtanúi? Hogy a látszólag dicstelen, elesett gonosztevő, akit éppen kivégzésre visznek, igazából a megváltás útját járja végig, hogy megszabadítson minket bűneinktől? Uram, kérlek segíts, hogy amikor elcsüggedünk, ne csak a nehézségeinket nézzük, hanem megerősödjünk bensőleg abban a tudatban, hogy nagy dolognak vagyunk a része: rajtunk keresztül folytatod megváltó művedet, és kiegészíted bennünk, ami a te szenvedésedből még hiányzik (vö. Kol 1,24). Kérlek, segíts elfogadnunk keresztünket, betegségünket, és irányítsd gondolatainkat a szeretetre, hogy mindez csak azért van, hogy tökéletessé váljunk a szeretetben. Hiszen, ha szeretet útján járunk, akkor majd felragyog világosságunk, mint a hajnal, és a rajtunk ejtett seb gyorsan beheged. Előttünk halad majd igazságunk, és az Úr dicsősége lesz a hátvédünk. (vö. Iz 58,8)
Feladat a mai napra: Ma bátorító és elismerő szavakat próbálok mondani annak, aki „keresztje terhe alatt elesett”, nehézségekkel küzd.