Jn
13,1-18
Húsvét
ünnepe előtt történt: Jézus tudta, hogy elérkezett az óra,
amikor a világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette
övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette. Jézus
tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött
és Istenhez tér vissza. Mégis fölkelt a vacsora mellől,
levetette felsőruháját, fogott egy vászonkendőt, és maga elé
kötötte. Aztán vizet öntött egy mosdótálba, majd hozzáfogott,
hogy sorra megmossa, s a derekára kötött kendővel megtörölje
tanítványainak a lábát. ....Amikor megmosta lábukat, fölvette
felsőruháját, újra asztalhoz ült és így szólt hozzájuk:
„Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s
jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester
megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.
Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg. Bizony,
bizony mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött
annál, aki küldte. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez
igazodtok, boldogok lesztek.
A
boldogsághoz vezető út elválaszthatatlanul össze van kötve a
szeretet mellett való döntéssel. Ha megkérdezzük önmagunktól,
hogyan lehetünk boldogok, választ kapunk, ha a szeretet mellett
döntünk. Erre figyelmeztet Jézus minket a mai idézetben: Ha
ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.
Az első lépés a boldogsághoz: Meg kell értenünk Jézus
szeretetgesztusát, a lábmosást, értelmünkkel és saját
tapasztalatunk alapján. A második lépés pedig az, hogy a szerint
kell élnünk. Mesterünk és Urunk, Jézus, soha sem kéri olyasmit
tőlünk, amit ő maga nem élt. A lábmosásnál szemlélhetjük ezt
a magatartását. A szeretet szolgálatát cselekedte tanítványain.
Megmutatta, milyen az ő szeretete: irántunk való szeretete
állandó, szünet nélküli szeretet. „Szerette
övéit, akik a világban maradtak, mindvégig szerette.”
Mindvégig, azt is
jelent „lábig”, a legmélyebb
pontig, odáig, ahol
még piszkos, bűnös az ember. De ott csak olyan szeretet tud
megtisztítani, amely megalázza magát az ember előtt. Érthető,
hogy Péter először tiltakozik ez ellen, hogy Jézus, a Mester,
ilyen szolgai feladatot cselekedjen rajta [helyszűke miatt kihagytuk
ezt a részt, Jn 13,6-11, keresd meg saját bibliában]. De mivel
mégis engedett, később megérthette Jézus szeretetét. Jézus
minket is mindvégig szeret, a szolgánkká válik. „Hiszen
az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő
szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
(Mt 20,28) Rajtunk múlik, hogy befogadjuk-e Jézus szolgáló
szeretetét, hogy ott is szerethessen, ahol mi ezt nem is annyira
engednénk. Arra is meg akar tanítani minket Jézus, hogy mit jelent
egymás lábát
mosni. Ne szabjuk
határt a szeretetnek, hanem legyünk képesek a másikat a
korlátaival együtt is szeretni.
Feladat
a mai napra:
Ma olyan házimunkát is elvégezek, amit inkább másokra szoktam
hagyni vagy amire a másiknak nagy szüksége van.