2Tim 1,6-14 (A
hit)
Ezért figyelmeztetlek, éleszd fel magadban Isten
kegyelmét, amely kézföltételem folytán van benned. Hiszen Isten nem a
csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. Ne
szégyellj hát tanúságot tenni Urunk mellett, sem mellettem, aki érte fogoly
vagyok. Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, bízva
az Isten erejében, aki megváltott és a szent hivatásra meghívott minket, nem
tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelméből, amelyet Krisztus
Jézusban örök idők óta nekünk ajándékozott, s amely most nyilvánvaló is lett
Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenésével. Ő legyőzte a halált, s
felragyogtatta előttünk az életet és a halhatatlanságot, az evangéliummal, amelynek
hirdetője, apostola és tanítója lettem. Ezért szenvedem ezt is, de nem
szégyellem, mert tudom, kinek hittem, és biztos vagyok benne: elég hatalmas
ahhoz, hogy rábízott kincsemet megőrizze addig a napig. Eszményed az a tanítás
legyen, amelyet Krisztus Jézus hitében és szeretetében tőlem hallottál. Őrizd
meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével, aki bennünk lakik.
"A hit az az
isteni erény, mellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit nekünk mondott és
kinyilatkoztatott, s amit az Egyház nekünk hinni előad, mert Isten maga az
igazság. A hittel "az ember szabadon Istenre bízza teljes önmagát". Ezért aki hisz, törekszik megismerni és
megtenni Isten akaratát. "Az igaz a hitből él" (Róm 1,17). Az élő hit
"a szeretet által tevékeny" (Gal 5,6).” (KEK 1814). „A
hit ajándéka megmarad abban, aki nem vétett ellene. De "a hit cselekedetek nélkül
halott" (Jak 2,26). A hit a remény és a szeretet nélkül nem egyesít
teljesen Krisztussal, és nem tesz teljesen Teste élő tagjává.” (KEK 1815)
„Krisztus tanítványának nemcsak őriznie kell a hitet és belőle
kell élnie, hanem meg is kell vallania, bizonyossággal kell róla tanúságot
tennie és terjesztenie kell: "mindenkinek készen kell lennie arra, hogy
megvallja Krisztust az emberek előtt, és Őt az Egyház történelméből soha nem
hiányzó üldözések közepette kövesse a keresztúton" (II. Vatikáni Zsinat: Dignitatis humanae nyilatkozat, 14.). A hit szolgálata és a róla való tanúskodás szükségesek az
üdvösséghez: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom majd
mennyei Atyám előtt. De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom
mennyei Atyám előtt." (Mt 10,32--33).” (KEK 1816). A mai napon engedjük, hogy
újra szívünkhöz szóljon Szent Pál buzdítása. Pál Timóteust azokra a
hitigazságokra emlékezteti, amelyeket a keresztségben elfogadott. A hit ismeri
Isten akaratát és kitart mellette, és olykor meg is vallja: Ne szégyellj
hát tanúságot tenni Urunk mellett, sem mellettem, aki érte fogoly vagyok. Nemcsak
Jézus Krisztus tanítása mellett kell tanúságot tennünk, hanem Krisztus egyháza
mellett is, s így mindazokról, akik hitük megvallásával megalapozták saját
hitünket. Gyönyörű, miként Szent Pál erőt önt szeretett tanítványába,
Timóteusba, hogy állhatatosan vezesse az efezusi egyházat. Engedjük, hogy
szavai belénk is erőt öntsenek, hogy ott, ahol élünk, mi is erőteljesen
tanúságot tudjunk tenni hitünk és egyházunk mellett.
Feladat a mai napra: Átgondolom, melyik számomra a legértékesebb,
legboldogítóbb hitigazság. Figyelmes leszek, és ahol lehetőség adódik,
hitvallást teszek.