Zsolt 37,3-5;29-31 (A természetes erkölcsi törvény)
Remélj
az Úrban és tedd a jót, akkor megmaradsz földeden és biztonságban élsz. Az
Úrban leld örömed, s ő betölti szíved vágyait. Ajánld utadat az Úrnak, remélj
benne, s ő irányít majd. Ám az igazak birtokolják a földet, és ott laknak
mindörökre. Az igaznak szája bölcsességet szól, nyelve azt hirdeti, ami helyes.
Istennek törvényét a szívében hordozza, ezért lépései nem ingadozók.
„Az ember
részesedik a Teremtő bölcsességében és jóságában, aki átadta neki a
cselekedetei fölötti uralmat és az igazság és a jó szerinti önrendelkezés
képességét. A természetes törvény azt az eredeti erkölcsi érzéket fejezi ki,
amely lehetővé teszi, hogy az ember értelemmel különbséget tudjon tenni a jó és
a rossz, az igazság és a hazugság között: "A természetes törvény (...)
bele van írva és bele van vésve minden egyes emberi lélekbe, mert ez maga az
emberi értelem, mely kötelez a jó megtételére és tiltja a bűnt. Az emberi
értelem ezen előírása azonban nem bírna törvény erejével, ha nem egy magasabb
értelem hangja és tolmácsa volna, akinek értelmünket és szabadságunkat alá kell
rendelnünk." (XIII. Leó
pápa)” (KEK 1954)
„Az isteni és a
természetes törvény megmutatja az embernek az utat a jó megtételéhez és célja
eléréséhez. A természetes törvény az erkölcsi életet irányító első és lényeges
parancsokat hirdeti ki. Alapja az Isten utáni vágy; az engedelmesség az iránt,
aki minden jó forrása és bírája; valamint az érzék, hogy a másikat önmagunkkal
egyenlőnek fogadjuk el. Fő parancsai a Tízparancsolatban találhatók meg. E
törvényt nem az értelem nélküli lényekhez (melyek összessége a természet)
viszonyítva mondjuk természetesnek, hanem azért, mert az értelem, amely
kihirdeti, sajátosan az emberi természethez tartozik: "Hová lennének ezek
a törvények leírva, ha nem annak a világosságnak a könyvébe, amelyet igazságnak
nevezünk? Innen ered minden igaz törvény, és kerül az ember szívébe is, ha az
igazság szerint él. Nem úgy, hogy áttelepszik belé, hanem lenyomatként, ahogy a
pecsétgyűrű átadja formáját a viasznak, de a gyűrűben is megmarad" (Szent Ágoston). "A természetes törvény nem más, mint az értelem Istentől belénk
áraszott fénye. E fénynek köszönhetően ismerjük föl, hogy mit kell tennünk és
mit kell elkerülnünk. Ezt a fényt és ezt a törvényt Isten a teremtéskor adta
nekünk." (Aquinói
Szent Tamás)“ (KEK 1955)
Érdemes ma azon
elgondolkodni, milyen módon tapasztalom meg, hogy Isten törvénye bele van írva, vésve a lelkembe és szívembe.
Feladat a mai napra: „Ajánld
utadat az Úrnak, remélj benne, s ő irányít majd.” Felajánlom mai terveimet
az Úrnak, megbeszélem őket Vele és kérem, hogy vezessen, irányítson törvényei
szerint.