XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. november 5., kedd

November 5.

Mt 25,31-40                       (Szeresd felebarátodat mint saját magadat)

Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.

Az emberi személy tisztelete föltételezi ennek az elvnek a tiszteletben tartását: "minden egyes embernek a felebarátot -- kivétel nélkül -- úgy kell tekintenie, mint saját „alteregóját”, gondoskodva elsősorban az életéről és a hozzá szükséges eszközökről". (II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes 27). A saját erejével semmiféle törvényhozás nem tudja kizárni a félelmeket, az előítéleteket, a gőg és a vak önszeretete (egoizmus) magatartását, amelyek ellenkeznek a valóban testvéri társadalom berendezkedésével. E cselekvésmódokat csak a szeretet szünteti meg, mely minden emberben megtalálja a "felebarátot", a testvért. (KEK 1931). A kötelesség, hogy mások felebarátja legyünk és tevékenyen szolgáljunk nekik, még sürgetőbbé válik, ha a szóban forgó személyek bármilyen szempontból különösen ínséget szenvedők. "Amit a legkisebb testvéreim közül egynek is tettetek, nekem tettétek" (Mt 25,40). (KEK 1932). Ugyanez a kötelesség kiterjed azokra is, akik másként gondolkoznak vagy cselekednek, mint mi. Krisztus tanítása oly messzire megy, hogy a bántások bocsánatát kéri, és a szeretet parancsát, mely az új Törvény sajátossága, kiterjeszti valamennyi ellenségre. (Vö. Mt 5,43--44.) Az evangélium szellemében történő szabadítás összeegyeztethetetlen az ellenségnek, mint személynek gyűlöletével, de nem a rossz gyűlöletével, amit az, mint ellenség művel. (KEK 1933).

Feladat a mai napra: Mit jelent számomra a másikat úgy szeretnem, mint saját magamat? Kiválasztok a mai szentírási idézetből egy jócselekedetet, amit ma egy „legkisebb testvéremmel” szemben gyakorolni szeretnék.