- A Tíz parancsolat –
Iz 35,1-6a.10; Zs 145; Jak 5,7-10; Mt 11,2-11
ALLELUJA! Dicsérd lelkem, az Urat! Dicsérem az Urat, amíg
csak élek, zsoltárt énekelek Istenemnek, amíg csak leszek. Ne bízzatok
fejedelmekben, emberek fiaiban, akik nem segíthetnek! Ha lelkük elszáll,
visszatérnek a földbe, terveik még aznap mind megsemmisülnek. Boldog, akinek
segítője Jákob Istene, akinek az Úrban, az ő Istenében van reménye! Ő alkotta
az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. Hűségét megtartja
örökre, igazságot szerez a méltatlanul szenvedőknek, kenyeret ad az éhezőknek.
Az Úr megszabadítja a foglyokat, az Úr a vakokat látóvá teszi, az Úr felemeli a
lesújtottakat, az Úr az igazakat szereti. Az Úr megoltalmazza a jövevényeket,
felkarolja az özvegyet és az árvát, de elpusztítja a bűnösök útjait. Király az
Úr mindörökké, a te Istened, Sion, nemzedékről nemzedékre.
A mai vasárnap az ún. „Gaudete” az öröm vasárnapja.
A napi szentírási szakaszok kifejezik a várakozás örömét, annak az Istennek az
eljövetelét, aki megszabadít minket, aki igazságot
szerez a méltatlanul szenvedőknek, kenyeret ad az éhezőknek, és aki az ember pártján áll. A mai zsoltár az Isten
csodálatos dicsérete. A zsoltárosnak van miért dicsérnie az Urat, mert rengeteg
tapasztalatot szerzett arról, hogy az Isten hűséges, igazságos, jóságos,
gondviselő, élvezet Vele együtt lenni. Nem tud betelni az örömtől, szüntelen
ujjongásra készteti őt: Dicsérem az Urat,
amíg csak élek, zsoltárt énekelek Istenemnek, amíg csak leszek. A zsoltár meghív
minket is arra, hogy csatlakozzunk ehhez az ujjongáshoz. De hogyan? Egyrészt
csatlakozhatok a másik öröméhez, pl. amikor valakinek a gyermeke kritikus
állapotban kerül a kórházba, és másnapra már annyira jól van, hogy haza is
mehet, akkor ez egy óriási öröm, amiért mindannyian hálát adunk Istennek.
Másrészt pedig örülhetünk saját élményünk miatt. Hiszen az Isten nemcsak
másokkal tesz jót, hanem velünk is. Ezért tekintsünk vissza, vegyük észre
azokat a pillanatokat az életünkben, amikor mi magunk voltunk azok, akikkel jót
tett, akit megszabadított, akiről gondoskodott, akit megvigasztalt,
megerősített, akinek igazságot szolgáltatott. Örömünk olykor végtelen hálával
és meggyőződéssel egyesül, hogy valóban jó az Úrba vetni teljes bizalmunkat és
reményünket, mert egyedül ő az, aki az ember segítője.
Isten hogyan segít az embernek? Ezen a héten egy új ciklust szeretnénk
kezdeni, mégpedig a tízparancsolatra szeretnénk fókuszálni. Talán kicsit furcsa
lehet pont most karácsonyra készülve. Mégis úgy gondolom, hogy pont a
karácsonyi előkészületünkben segíthet nekünk, hiszen rávilágít arra, hogy kit
is várunk. Isten mivel szerez az embernek igazi boldogságot? Nemcsak azzal,
hogy jót tesz velünk, hogy segít, megszabadít, meggyógyít, hanem azzal is, hogy
konkrét keretet és célt ad az életünknek. Ha gyermek születik a házba,
megváltozik az élet, hiszen a szülőknek ki kell alakítaniuk egy napirendet,
mely a gyermeknek állandóságot, biztonságot ad. Így a legelső jótétemény Isten
részéről a számunkra az, hogy törvényeket ad, egy konkrét keretbe helyezi az
életünket, hogy el tudjunk igazodni az életben, és lássuk magunk előtt az utat,
amin haladnunk kell. Télvíz idején, amikor havazik egy gépkocsivezető számára a
legrosszabb, ha hófúvások keletkeznek, és eltűnik előtte az út. Hány baleset
történik ilyenkor, hány ember ragad le az úton, és kerül komoly életveszélybe!
Ugyanígy jár az az ember, akinek életéből hiányzik a konkrét keret. Szükségünk
van játékszabályokra, ahhoz, hogy el tudjunk igazodni az életben. Egy
társadalom csak konkrét törvényekkel tud jól működni. Isten népe csak úgy tud
Isten közösségében élni, ha látja az odavezető utat.
Feladat a mai napra: Ezért a mai napon
reflektáljuk arra is, hogy mennyi jó származik nekünk a tíz parancsolatból, és
fejezzük ki Istennek irántuk való örömünket és hálánkat.