1Tim 5,1-10 (A család és a
társadalom)
Idős
férfit ne korholj, csak figyelmeztesd, mint apádat, az ifjakat, mint öcsédet,
az idős nőt, mint anyádat, a fiatalt, mint húgodat, egészen tiszta érzülettel.
Tiszteld az özvegyeket, ha valóban özvegyek. Ha valamely özvegynek gyermekei
vagy unokái vannak, ezek tanulják meg, hogy elsősorban saját családjuk tagjaira
legyen gondjuk, és róják le hálájukat szüleik iránt, mert ez kedves az Isten
előtt. Aki azonban valóban özvegy, és magára maradt, bízzék az Istenben,
imádkozzék kitartóan és könyörögjön éjjel-nappal. Aki ugyanis feslett életet
él, eleven halott. Kösd hát szívükre, hogy legyenek feddhetetlenek. Aki
övéinek, főleg háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét, és
rosszabb a hitetlennél. Az özvegyek sorába csak olyan kerüljön, aki legalább
hatvanesztendős, és csak egyszer ment férjhez. Legyen jó a híre: hogy
gyermekeket nevelt, gyakorolta a vendégszeretetet, lábukat megmosva
szolgálatukra volt a szenteknek, segített a bajba jutottakon, és minden jóban
buzgólkodott.
„A család a társadalmi élet őssejtje. Természetes
közösség, melyben a férfi és a nő önmaga ajándékozására hivatott a szeretetben
és az élet továbbadásában. A családon belüli tekintély, a kapcsolatok
stabilitása és elevensége adja az alapot a társadalomban a szabadsághoz, a
biztonsághoz és a testvériséghez. A család az a közösség, amelyben az ember
kisgyermekkortól kezdve megtanulhatja az erkölcsi értékeket, megkezdheti Isten
tiszteletét és a szabadság helyes használatát. A családi élet beavat a társadalmi
életbe.” (KEK 2207) „A családnak úgy kell élnie, hogy tagjai megtanulják a
figyelmességet és gondoskodást a fiatalok és idősek, a betegek vagy hátrányos
helyzetűek valamint a szegények iránt. Számos család van, amely bizonyos
helyzetekben képtelen ezt a segítséget nyújtani. Ilyenkor másokra, más
családokra és kisegítésképpen a társadalomra hárul, hogy gondoskodjék
szükségleteikről: "Az Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta
vallásosság: meglátogatni nyomorúságukban az árvákat és az özvegyeket, és
tisztán maradni a világ szennyétől" (Jak 1,27). (KEK 2208)
„A családot megfelelő társadalmi intézkedésekkel
segíteni és védelmezni kell. Ahol a családoknak nem áll módjában, hogy ellássák
feladatukat, a társadalom más testületeinek kötelessége, hogy segítsék és
támogassák a család intézményét. A szubszidiaritás elvét követve a nagyobb
közösségek tartózkodjanak attól, hogy bitorolják a család kiváltságos jogait és
beavatkozzanak annak életébe.” (KEK 2209)
„Mivel a család oly jelentős a társadalom élete és
jóléte szempontjából, a társadalomra különleges felelősséget ró a házasság és a
család fenntartása és megerősítése. A közhatalom tekintse komoly feladatának,
hogy "elismeri, óvja és erősíti a házasság és a család igazi természetét,
védi a közerkölcsöket és segíti a családok boldogulását" (II. Vatikáni
Zsinat: Gaudium et spes 5).” (KEK 2210)
„A politikai közösség kötelessége, hogy tisztelje
és támogassa a családot, és biztosítsa számára: - a családalapítás, a gyermekek
vállalásának és a saját erkölcsi és vallási meggyőződésnek megfelelő nevelés
szabadságát; - a család intézménye és a házastársi kötelék szilárdságának
védelmét; - a szükséges eszközökkel és intézményekkel a hit megvallásának,
továbbadásának és a gyermekek vallásos nevelésének szabadságát; - a
magántulajdonhoz, a vállalkozáshoz, a munkához, a lakáshoz és a kivándorláshoz
való jogot; - az egyes országok berendezkedése szerint az orvosi ellátáshoz, az
öregek támogatásához és a családi pótlékhoz való jogot; - a biztonság és az
egészség védelmét, különösen olyan veszélyekkel szemben, mint a drogok, a
pornográfia, az alkoholizmus stb.; - a szabadságot, hogy más családokkal
társaságokat hozzon létre, és így képviselve legyen a polgári hatóságoknál.“
(KEK 2211)
Feladat a mai napra: Egy hátrányos helyzetben lévő családnak
segítek.