Zsolt 73,1 (A káromkodás közvetlenül ellenkezik a második
parancsolattal)
Milyen
jó az Isten az igazakhoz, az Úr mindazokhoz, akiknek tiszta a szívük! Lábam
mégis majdnem megtántorodott, lépteim csaknem ingadozók lettek. Irigység fogott
el a gonoszakkal szemben, látva, mily jól megy soruk a bűnösöknek. A gonoszság
a hájukból nő ki, s a szívükből csap ki az álnokság. Gúnyolódnak, s gonosz
minden szavuk, hetykén fenyegetőznek hatalmukkal. Káromló szavuk még az eget is
célba veszi, nyelvük arcátlanul sérteget a földön. S népem fut utánuk, mohón
szürcsöli áradó vizüket. Hiába volt hát, hogy tisztán megőriztem a szívem,
hiába, hogy bár ártatlan voltam, mostam a kezem? Hiszen folyton rajtam van az
ostor, minden reggel újra ér a csapás. Ha azt gondolnám: „Úgy beszélek, mint
ők”, megtagadnám fiaid nemzetségét. Elmélkedtem hát, hogy kifürkésszem, de
túlontúl fárasztónak látszott, míg be nem hatoltam az Isten titkába, s meg nem
értettem: a végüket kell néznem. Milyen hirtelen összeestek, végük lett, az
ijedség elvitte őket. ... Lám, elvesznek, akik elszakadnak tőled, megsemmisíted
mind, akik hűtlenül elhagynak. Nekem jó az Istenhez tartozni: Az Úrban találok
menedéket, hogy hirdessem minden tettedet.
„A második
parancsolat a visszaélést tiltja Isten nevével, vagyis tiltja Isten, Jézus
Krisztus, Szűz Mária és a szentek nevének helytelen használatát.” (KEK 2146)
„Az Isten
nevében másoknak tett ígéretek az isteni becsületre, hűségre, igazságosságra és
hatalomra hivatkoznak. Az ilyen ígéreteket az igazságosság alapján meg kell
tartani. Meg nem tartásuk esetén visszaélünk Isten nevével és bizonyos módon
meghazudtoljuk Istent (vö.
1Jn 1,10).” (KEK 2147)
„A káromkodás
közvetlenül ellenkezik a második parancsolattal. Azt jelenti, hogy - hangosan
vagy magunkban - gyűlölködő, szemrehányó, kihívó szavakat mondunk Isten ellen,
rosszat mondunk róla, nem tiszteljük döntéseit, visszaélünk nevével. Szent
Jakab elítéli azokat, akik "meggyalázzák azt a fölséges nevet, melyről el
vannak nevezve" (2,7). A káromlás tilalma kiterjed Krisztus Egyháza, a
szentek és a szent dolgok elleni szavakra is. Káromlás az is, ha Isten nevével
fedeznek gaztetteket, taszítanak népeket szolgaságba, ha kínoznak vagy megölnek
embereket. Az Isten nevével való visszaélés egy gaztett elkövetésekor a vallás
elutasítását váltja ki. A káromkodás ellentétben áll az Isten és az ő szent
Neve iránti kötelező tisztelettel. Természete szerint súlyos bűn.” (KEK 2148)
„A
szitkozódások, melyekbe káromló szándék nélkül szövik bele Isten Nevét,
tiszteletlenségek az Úrral szemben. A második parancsolat az isteni Név mágikus
használatát is tiltja. "Ott nagy az Ő Neve, ahol fensége nagyságának
megfelelően nevezik meg. Miként ott mondják szentnek az Ő Nevét, ahol
tisztelettel és a megbántástól való félelemmel mondják ki" (Szent
Ágoston).” (KEK 2149)
Hol hallunk
környezetünkben káromló szavakat, és milyen módon hatnak ránk? A zsoltárt
elimádkozva keresem a választ arra, hogyan kell kezelni káromló szavakat.
Feladat a mai napra: Ha lehetséges, figyelmeztetem azokat,
akik Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária
vagy a szentek nevét helytelenül használják.