XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. február 10., hétfő

Február 10.



Ter 1,26-31                           (A javak egyetemes rendeltetése és a magánytulajdon)


Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.



Kezdetben Isten a földet és annak kincseit az emberiség közös kezelésére bízta, hogy gondoskodjék róla, munkájával hajtsa uralma alá és élvezze gyümölcseit (Vö. Ter 1,26--29.). A teremtés javai az egész emberi nemnek szólnak. A föld azonban föl van osztva az emberek között, hogy veszedelmeknek kitett és erőszaktól fenyegetett életük biztonságban legyen. A javak tulajdonba vétele törvényes a személyek méltósága és szabadsága biztosítására, valamint azért, hogy az egyéneket hozzásegítse az önmagukról és a rájuk bízottak alapvető szükségleteiről való gondoskodáshoz. E tulajdonba vételnek lehetővé kell tennie, hogy az emberek közötti természetes szolidaritás megnyilvánulhasson. (KEK 2402).A jogosan szerzett vagy kapott magántulajdonhoz való jog nem szünteti meg a Föld eredeti, az egész emberiségnek szóló ajándékozását. A javak egyetemes rendeltetése elsődleges marad még akkor is, ha a közjó előmozdítása megköveteli a magántulajdon, a hozzá való jog és használata tiszteletben tartását. (KEK 2403). "Az embernek tehát, amikor a teremtett javakat használja, úgy kell tekintenie jogosan birtokolt vagyonát, hogy az nemcsak a sajátja, hanem egyúttal közös is, abban az értelemben, hogy ne csak önmagának, hanem másoknak is javára lehessen." (Vö. II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 69.) Egy dolog birtoklása a birtokosát a Gondviselés képviselőjévé teszi, hogy gyümölcsöztesse és annak áldásait másokkal, elsősorban a hozzátartozóival megossza. (KEK 2404). A termelő javak -- akár anyagi, akár nem anyagi természetűek --, mint például a föld vagy gyárak, a szaktudás vagy a művészi képességek --, gondosságot kívánnak birtokosaiktől, hogy termékenységük a lehető legtöbb személy javára váljék. A használati és fogyasztási javak birtokosainak mértékletesen kell bánni javaikkal, megtartván a jobbik részt a vendégek, a betegek és a szegények számára. (KEK 2405). A politikai hatalom joga és kötelezettsége, hogy a közjó érdekében szabályozza a tulajdonjog törvényes gyakorlását (Vö. II. Vat. Zsinat: GS 71; II. János Pál pápa: Sollicitudo rei socialis enciklika, 42; uő: Centesimus annus enciklika, 40, 48.). (KEK 2406).

Feladat a mai napra: Átgondolom, hogy kivel oszthatok meg valamit abból, amim van. Ha valamiből nekem több jutott, megpróbálok szolidáris lenni azzal, akinek kevesebb van.